Chia helyett lenmag is jöhet! - Magyar superfoodokkal tele a vidék

farkas_anita5.jpg

 

Ne dőlj be minden superfoodnak! Ha azért vennél quinoát, mert azt mondták, hogy tele van rosttal, akkor a hazai hajdinában is megkapod ugyanazt sokkal olcsóbban. Ha a kesudiót azért szerzed ezrekért, mert tele van E-vitaminnal, akkor a napraforgó magban sokkal több van, és töredékéért kapod. A Felelős Gasztrohősök új kampányukban leleplezték a superfoodok eltúlzott marketingfogásait, és a fenntarthatóság és ésszerű költekezés jegyében bemutatták, az országban hol találunk vadat, halat, jó falatot, és más ehető kincseket a hazai gyümölcsöktől a mézekig.

 

Bevallom, szeretem a quinoát, a chia magot, goji bogyót, maca gyökeret, és bár nem gyakran adok ki rájuk ezreket, időnként előfordulnak nálunk, részben, hogy a gyerekeim is szélesebb merítésből kóstolhassanak. Mindenféle, hozzánk is eljutott, egzotikus superfood érdekel, inkább az íze, mintsem az olyan érvek miatt, hogy a japánok a tengeri hínártól okosak, vagy hogy az azték harcosok chiás gyúróitallal tuningolták magukat.

 

Tele az ország vitaminnal

 

A beltartalmi értékeket mindig fenntartással kezelem, már láthattunk mondjuk a margarin esetében is, hogy az egészségesnek kikiáltott vajpótló hogyan kompromittálódott, amikor a transzzsírsavak káros hatásairól szóló tanulmányok megjelentek. És látjuk azt is, hogy az egészséges élelmiszer alapvetően mindenkinek mást jelent, hiába jóságos a lenmag meg a dió, az autoimmun betegeknek nem ajánlott, és a hisztamin érzékenyeknek sem a szedd magad eperakció a legjobb hétvégi program.

 

Mindezek mellett nagyon jó, hogy az ország tele van vitaminnal a nagydobosi kék sütőtöktől a pándi meggyen át a gönci barackig, és ez pont az egyik kedvenc időszakom az évben, amikor terem a cseresznye, meggy, barack, dinnye, paradicsom, és az is nagyon jó, hogy létezik a Felelős Gasztrohős civil kezdeményezés, akik alapítványi formában, több önkéntessel már öt éve lelkesítenek, hogy az ételeinket minél közelebbi, helyi alapanyagokból, szezonálisan, és környezetbarát módon állítsuk össze.

 

Ha szezonálisat veszünk, olcsóbb is 

nagy_peter2.jpg

Magyar vitaminforrások térképre rendezve (fotó: Nagy Péter)

 

Mostani kampányuk arról szól, hogy egészségesen, izgalmasan és változatosan étkezni nemcsak egzotikus superfoodok halmozásával lehet, amiben amúgy nem hisznek,  hanem hazai, régiós alapanyagokból is, és fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy a helyi gazdaság fejlesztése és környezetvédelmi okok miatt is fontos, hogy minél többször válasszunk inkább helyi nyersanyagot. A főleg importált árura alapozott étrend akár több mint négyszer akkora üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. És nem utolsó szempont, hogy ha szezonálisan étkezünk, az kevesebb pénzbe kerül.

 

Januárban nem annyira izgalmas csupán a szezon zöldségeiből válogatni, de most épp szerencsés időszak van, mert nagyon sok minden érik. A gasztrohősök több összeállítással is szeretnék segíteni a választást.


Egyfelől a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve összeállítottak egy hazai “superfood” térképet arról, milyen, nagy beltartalmi értékű zöldségek, gyümölcsök hol és mikor teremnek, illetve honnan szerezhetünk jó halat, vashúst, és itt a superfood azért szerepel idézőjelben, mert úgy tartják, a szuperélelmiszerek gyűjtőfogalomban túlértékelt, túlmarketingelt külföldi alapanyagok szerepelnek.

 

A másik összeállítás nem támadó jelleggel épp ezt szeretné leleplezni olyan módon, hogy egy-egy ikonikus superfood értékeit összehasonlították az itthon termő, hasonló alapanyaggal, és meglepő eredményekre jutottak a hazai csemegék javára.

Végül a kampányban bemutatott hazai alapanyagokból készült fogások a gasztrohősök által minősített fenntartható éttermekben megkóstolhatók. 

 

Hazai értékek a gesztenyétől a tökmagig

 

Az értékes hazai alapanyagok közt szerepel például a szelídgesztenye, a magas C-vitamin- és mangántartalmával. Segíti a vérképzést és az emésztést. Az érési ideje október-november.

Az immunerősítő csodafegyver, amelyről már ebben, a náthaűző összeállításban is lelkendeztem, a csipkebogyó: a szövetekre, csontokra, fogakra is jó hatással van, a szabadgyököket segíti semlegesíteni, és még jó rostforrás is.

 

A tökmag egész évben terem, jó a bőrre, kötőszövetekre, körömre, hajra, látásra. Mangán-, foszfor- és magnéziumtartalma magas, sok növényi fehérje van benne.  

 

A fekete áfonya júniustól augusztusig szépíti a bőrt, erősíti a kötőszöveteket, a dackorszak idején támogatja az idegrendszert, és kiváló flavonoid-forrás.

 

A fitnesz csemegéktől a rétes központig 

 

A Magyarország térképen elhelyezett jóságok gasztro régiókba tömörültek.

 

Nyugat-Dunántúl lett a Fitnesz csemege központ. Innen vehetünk friss kecskesajtot a márciustól októberig tartó laktációs időszakban, pálpusztait, sárgarépát, és például lilatönkű tölcsérpereszkék is szeptember, október táján.  

 

Dél-Dunántúl az Ínyencségek spájza elnevezést kapta. Itt terem a hárs, a gesztenye, készül a medvehagymaméz, fogható a süllő októbertől decemberig, és érhetők el a vadhúsok, és bivaly

 

Balaton, mint káli mandula- és nyurga ponty-lelőhely szerepel a térképen.   

 

A Dél-Alföld a magyaros ízeké, és ezt a szürkeharcsa képviseli, amiből jóval több ízvilág is kihozható egyébként. Az Észak-Alföld a Pite és rétes földje, itt terem a som szeptemberben,  a kamillavirág áprilistól nyár közepéig, a körte júliustól, és  márciusig eltartható, és a napraforgómag egész évben.

Észak-Magyarország vadregényes vidék, vadon termő növényekkel. Ide került a görögdinnye, sárgadinnye is, a júniustól érő köszméte, az április-májusban szezonális kucsmagomba, és a júliustól októberig szedhető trombitagomba.

 

A Közép-Dunántúl lett az ország Omega-3 zsírsav forrása, és itt terem a legtöbb őszibarack júniustól nyár végéig, szedhető a napraforgó, vehető a virágméz.

Közép-Magyarország, mint C-vitamin centrum szerepel. A cseresznye májustól júliusig, a  szamóca májustól szeptemberig, a málna június-júliusban színesíti a vidéket.  

 

Összecsap a chia és a lenmag, a kesudió és a szotyi 

18953391_1095037820598234_109293601814587994_o.jpg

Infografika: Kőfaragó Anna

 

Az egzotikus vs. hazai “superfood” csatát nagy gyűjtőmunka előzte meg, amelyet Papp Andrea gasztrobiológus a Táptudás blog szerzője végzett. A kétkedők kedvéért “az adatok az USDA adatbázisból származnak, mely a legrelevánsabb nemzetközileg elérhető, hitelesített tápértékekkel foglalkozó tudományos adatbázis, illetve a nutritiondata.self.com-ról, ami az USDA adatbázissal dolgozó felhasználóbarátabb platform. A vargánya gombánál meg például  egy török kutatócsoport eredményeiből.  Az érdekességek tudományos publikációkból, illetve nemzetközi orvosi portálokról, valamint a webbeteg.hu-ról származnak”- részletezte Andrea.

 

Az összehasonlításokból pedig íme néhány példa. A  quinoát a kiemelkedő rosstartalma miatt tartják szuperélelmiszernek. A hajdinában is ugyanannyi rost van a tanulmányok szerint.  

 

A kesudiót részben magas E-vitamintartalma miatt sztárolják, holott a jóval olcsóbb napraforgó mag 33-szor több E-vitamint tartalmaz és B1-vitamin tartalma is jelentős.

 

A C-vitamin forrás goji bogyónál a csipkebogyó 22-szer több C-vitamint tartalmaz, de magnánban, K-vitaminban, kalciumban is gazdag.

 

A chia mag a kiemelkedő Omega-3 zsírsav tartalma miatt tartozik a superfoodok közé. A lenmag valamivel többet tartalmaz abból, és további erőssége a B1, B6, cink, mangán, folát, magnézium, szelén, és még rostban is gazdag.

 

A címlapkép a kampány bemutatóján készült a Gesztenyéskertben. Fotó: Farkas Anita

A bejegyzés trackback címe:

http://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr3512609049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.