Öröm és kaland gombhoz kabátot választani, vagy leemelni a konfekcióból az egyetlen strandpapucsot és fürdőlepedőt, ami nem jégvarázsos. Úgy kezdődött, hogy a Balatonról hazafelé muszáj volt útba ejtenünk kedvelt gyümölcslelőhelyünket, a Sió Eckes hűtőházát, ahol rendszerint sikerül túlvásárolni magunkat, mert a piacon és pláne az elszállt balatoni zöldségeseknél kapható gyümölcsöknél olcsóbban, roskadásig telt ládákban sorakoznak a nyári kedvencek a maguk alapértelmezett, feldolgozatlan módján. Most épp kajszi uralom volt, felszerelkeztünk hát a hazaútra.
A szezon a cseresznyével indul, a nagy szemű Germersdorfit, majd Katalint váltja a meggy, a kajszibarack, aztán jönnek a sárga és fehérhúsú őszibarackok, nektarin, és végül a körte. Jellemzően keményen szüretelik mindezeket, néhány nap otthoni utóérés kell nekik, hogy a legjobb formájukat hozzák. Ez alatt szép lassan fogyogatott a kajszi, aztán amikor kezdett túlkoros lenni, és még mindig volt belőle bőven, akkor előkerültek a kevert süti, lekvár és csatni ötletek, amelyek közt ez a mártogatós is szerepelt, amit rég csináltam már, pedig a gyerekek szeretik.
Nagy a kísértés, hogy mindenféle, remek fűszerrel feldobjuk a füstölt paprikától az ázsiai szószokig, de most csak az alapverziót jegyzem le, hogy egyéves kor alatt is adható legyen.
A kajszi amúgy török eredetű szavunk, és eredeti jelentése egész egyszerűen az, hogy gyümölcs. Érdekességképp a szilvával közelebbi rokonságban áll, mint a barackkal. Legismertebb hazai képviselője a gönci barack, de terjednek a puha, zamatos ceglédi fajták is, és a szegedi mammut. Jó béta-karotin és C-vitaminforrás. Megosztó téma, hogy a B17-vitaminban gazdag magjából mennyit szabad enni, és azt is hogyan: áztatva, nem áztatva. Gyerekeknek mindenesetre nem létszükséglet a barackmag.
A cornflakes-szes csirkéről még lelkendeznem kell. A kézzel apróra tördelt kukoricapelyhes panírral sütőben sült verziót anyósom készítette ebben formában először, egyszerre kikerülve a gluténtartalmú panírt és a bő olajban sütést. A rizslisztben és tojásban átforgatott, eredeti verziót tovább ropogósítottam azzal, hogy elhagyva a tojást, a húst a zöldségpakorák bundáját adó, csicseriborsólisztes tésztába forgatom cornflakes-es hempergés előtt.
A pakora szintén kedvelt csemege minálunk, és szintén sütőben sül. Ennek az egészségbeli és környezetkímélő előnye mellett egy hátránya van: csak frissen ropogós ugyanúgy, mint a cornflakes-es bunda. De akkor nagyon.
Hozzávalók:
4 egész csirkeszárny
Pici só
Kb. 80 gramm csicseiborsóliszt
Kb. 1 dl jéghideg víz
Opcionális fűszerek: kurkuma, római kömény, koriander (de fűszer nélkül is szuper)
Kb 50 gramm cornflakes
A diphez:
1 kápia paprika
1 paradicsom
½ édes alma
1 kisebb lilahagyma
4-5 kajszibarack
Ha becsempészhető: 1 fokhagyma
Pár csepp citrom
Olívaolaj, vagy más hidegen sajtolt, semleges ízű olaj
Elkészítés:
A sütőt 200 Celsius fokra melegítem. A kápiát megmosom, egy sütőtálba téve nagyjából 10 percre a sütőbe teszem. Épp csak hogy elkezd pirulni, amikor melléteszem a paradicsomot, a lilahagymát félbe vágva, a kimagozott barackokat, a fél almát, és ha hozzáadható, a fokhagymát. Jó 20 percig együtt sütöm őket.
Ha elkészültek, a paprikát nejlonzacskóba teszem, hogy kis idő múlva a héját könnyen le tudjam húzni. A paradicsom héja könnyen leválik.
Keverőtálba teszem a sült zöldségeket, gyümölcsöket, és egy kis citrommal pépesre turmixolom. A végén kap egy kis olívaolajat, és mehet a hűtőbe, hogy az ízek összebarátkozzanak.
A sütöt 190 fokra állítom.
A csirkeszárnyakat megtisztítom, ha egészben kaptam, kisebb darabokra vágom a csontok és ízületek mentén. Enyhén besózom.
Az egyik tálban a csicseriliszthez apránként jéghideg vizet keverek, amíg csomómentes palacsintatészta állagot nem kapok. Ez azért fontos, hogy minél ropogósabb legyen a bunda. Lehet fűszerezni, aki szeretné.
A másik tálban a cornflakes-t kézzel apróra morzsolom.
A csirkeszárnyakat csicseritésztába forgatom, cornflakes-ben hempergetem, majd sütőpapírral kibélelt tálcán nagyjából 20 perc alatt megsütöm.