Hívjuk kölesmisunak - több körös ötletelés eredményeképp ebben a névben maradtunk négyéves nyelvújítómmal. Az év egyik slágerdesszertjéről van itt szó, szerette már hagyományos sütikre hangolt család, tej és tojásallergiás kisfiú, unokatesók és vitte minden maradékot gyermekeim apja, a legkritikusabb gasztrokritikusom. De a legnagyobb öröm, hogy ez a krémes kreálmány kiállta az óvodapróbát is, amikor a kislányom szülinapi mulatságára a kérésére ezzel készültem. Csabinak, Beninek, Mirkónak szeretettel küldöm, akik utólag emlegették!
Eredetileg a vaníliás krémtúró hangulatát szerettem volna felidézni tejtermék nélkül egy vendégségre készülve, így került be a rotációnkba a citromos vaníliás köleskrém. Ehhez az ősi gabonához gyerekkori vonzalmam fűz, amióta népmesékben hallottam róla, de a közép-kelet európai mesegasztronómián túl egy rokonom egy kínai uralkodóról is mesélt, akinek földjére köleseső hullott, majd megeredt, és így lett ő kölesherceg.
Később egy kicsit utánanézve a sztorinak, egy Hou-csi (=köles vagy gabonaherceg) nevű fiatalemberről lehetett szó, aki a legenda szerint gyerekkorában játékból is gabonát, kendert, illetve babot vetett Észak-Kínában, ahol nem termett jó minőségű rizs, és egyéb megoldás híján éhinség fenyegette volna a helyieket. Felnőve gondos földműves lett, vetései mindig bő termést hoztak. Agrotehetségére felfigyelt a császár is, és így a kölesherceg taníthatta az embereket bánni a kalászos gabonával.
A kölesnek itthon is nagy múltja van, a királyi oklevelek már az 1100-as években említették. Népszerűsége azonban nem volt mindig a topon. A hetvenes-nyolcvanas években például nem lehetett kapni, később aztán a reform táplálkozás iránti igény vetette el ismét a köztudat zacskósrizst termő talajába.
Amellett, hogy egyszerű elkészíteni, sós és édes köretként, süteménybe, piteként, egytálételek gabonájaként is remek, előnyei közé tartozik még, hogy jó magnézium-, mangán- és foszfor-forrás, B-vitaminokat tartalmaz és az energiaszintézisben is szerepet kap, ezért túlpörgetett időszakokban energiát ad, sajnos az alvást nem pótolja. Rostjainak hála prebiotikumként működik és még egy olyan képességet is tulajdonítanak neki, hogy triptofán tartalmának köszönhetően hangulatjavító hatású. Az édességek tudományos háttér nélkül is jók ebben, ez esetben kölessel kiegészítve hatványozottan emelik a hangulatot.
Hozzávalók:
A kekszhez:
10 dkg rizsliszt
10 dkg barnarizsliszt
10 dkg gm zabpehelyliszt
10 dkg kókuszzsír
1 érett banán
1 tojás
1-2 evőkanál kókuszvirágcukor
Ha diós kekszmorzsát készítenénk inkább:
10 dkg finomszemű gm zabpehely
5 dkg rizsliszt
10-15 mazsola beáztatva
4 szem datolya
1 marék dió megpirítva, majd megdarálva
7 dkg kókuszolaj
pici só és fahéj
A köleskrémhez:
25 dkg hántolt köles
Kb. 8 dl kókusztej (vagy 5 dl kókusztej + 3-4 dl víz)
7-8 ml almaszirup (almacukor) vagy agavészirup
1 kezeletlen citrom héja és a felének a leve
1 teáskanál vaníliaesszencia
A gyümölcsvelőhöz:
50 dkg vegyes mirelit gyümölcs (a legjobb a savanykás bogyós gyümölcsök és a meggy)
1 db alma
Őrölt fahéj
A csokikrémhez:
8-10 db aszalt datolya
4-5 evőkanál natúr, magas kakaótartalmú kakaópor
1-2 evőkanál kókuszzsír és ugyanannyi kókusztej
Elkészítés:
A sütőt 180 fokra melegítem.
A kölest megmosom és beáztatom legalább egy fél órára, és az áztatóviz leöntésével minden kesernyés mellékíz távozik majd.
Addig a linzerhez való liszteket és cukrot összekeverem, hozzáütöm a tojásokat, kenhetővé melegített kókuszzsírt és a banánt hozzámorzsolgatva összegyúrom. Egy sütőtálcát bevonok sütőpapírral, a tésztából nagyjából diónyi gombócokat szaggatok, és kézzel ellapítva a tálcára rendezgetem. 15 perc sütés elég neki.
Ha kekszmorzsás verzió készül: az áztatott mazsolát, magozott datolyát a kókuszzsírral késes aprítóban pépesítem. Egy keverőtálban összekeverem az átszitált lisztet, zabpelyhet, a sót, fahéjat, és kézzel átkeverem, morzsolom a mazsolás-datolyás pasztával. Sűrű masszát kell, hogy kapjak. Kiolajozott kapcsos tortaforma aljába egyengetem, és egy órára hűtőbe teszem.
A sütőt 170 fokra kapcsolom. Egy sütőtálcát kibélelek sütőpapírral és rámorzsolgatom a tésztamasszát. Nagyjából 20 percig sütöm, időnként megkevergetve.
Jöhet a köleskrém. A kölest kókusztejben (és ha kell, vizet hozzáadva) krémesre főzöm, édesítem, hozzáöntöm a vaníliaesszenciát, egy csipet sót, citromlevet facsarok hozzá és belekeverem a citromhéjat. Ha forrón túl lágynak tűnik a krém, akkor lesz jó, mert hűlés közben a köles még duzzadni fog.
Amíg hűl a köleskrém, addig összerottyantom a fahéjjal megszórt gyümölcsöket. Az almát édesítésképp adom hozzá a héjávak együtt, mert annak pektintartalma sűríti is a gyümölcsvelőt.
Végül a datolyát a kókuszzsírral, kókusztejszínnel és kakaóporral együtt késes darálóan krémesítem.
Fogok egy süteményes vagy salátástálat és rétegezem a művet. Az aljára egy kis krém kerül, arra rendezgetek egy sor kekszet, rá egy réteg gyümölcsvelőt, rácsipegetve a csokikrémet, majd ismét krém, ismét keksz, ismét gyümölcs, ismét csokicsipegetés, amíg a készlet tart.
Tipp: Ha a tojást el kell hagyni a kekszből, azt úgy a legegyszerűbb, ha egy fél reszelt almát és egy teáskanál lenmaglisztből és 2-3 teáskanál vízből készült lenmagzselét keverek az alap hozzávalókhoz.
Még több köles:
Babacurry hallal és kölespogácsával