Első húsnak is tökéletes: zsályás nyúlfalatok almás padlizsánnal

nyulcomb_padli_fin.jpg

Néhány ismerősöm akkor kezdett el ismerkedni a húsokkal, és főzni, amikor gyereke született. Ha kérdeztek, elsőre a nyulat ajánlottam nekik, mert egyszerű elkészíteni, könnyen emészthető, tápértékben és fehérjében is erősebb, mint a klasszikus kezdő húsnak számító csirke vagy pulyka. “Aha. Könnyebben kötök meg a Burdából egy rénszarvasos pulcsit, mint hogy nyulat tudjak szerválni” - kaptam a választ egyszer, és ebben van némi igazság. A következő recept baromfival is működik, de talán érdemes egyszer-egyszer a kötésminta helyett a beszerzési forrásra koncentrálni.

 

Itthon több helyen tenyésztik a hízónyulat, de jó részüket külföldön, például Olaszországban, Svájcban adják el. Pár éve olvastam, hogy a genetikai potenciál megvan bennük a magas szintű termeléshez, és ez bármit is takar, jól hangzik. A ketreces nyúltelepek mellett terjednek az alternatív technológiák, a mélyalmos nyúltartás biológiailag értékes takarmánnyal, és az állatok természetes igényeihez alkalmazkodó úgynevezett “relaxed rabbit” tartásmód, amelynek köszönhetően állítólag a hús íze és zsírsav összetétele is jobb.

 

Ami a beszerzést illeti, az áruházláncokban időnként feltűnik darabolva, láttam már Sparban, Lidlben. Mi inkább a Nagycsarnokban vesszük, legtöbbször egyben, de részeire bontva is kapható, és akkor a legjobb a comb vagy a lapocka, mert könnyen kezelhető, nem lesz szíjas,  megőrzi a szaftosságát. Ha babának készül, akkor a párolva sütésben inkább hiszek, mint a főzésben, mert jobban megtartja az ízét, és ugyanolyan puha lesz. Nem csontozom ki előre, mert áldás a csontlé.

 

Amikor először készítettük a kislányomnak 7 hónapos korában, akkor a megpuhult húst a csontról valamennyi pároló lé hozzáadásával pürésítettük, és a fel nem használt maradékot a már klasszikusnak számító jégkockatartós megoldással élve fagyasztottuk. Eleinte egy-egy kockát kapott a főzelékébe, vagy gyümölcspüréjébe, de hamar kinyilvánította a húsok iránti rajongását, így a kockákat később gyors, almás nyúlpástétomhoz használtuk fel, ami nagyon jó reggeli volt.  A továbbiakban a húsokat csontostul kérte.

 

nyulcomb_fin.jpg

 

A következő recept a köret alapjául szolgáló padlizsán miatt a 9-10. hónapban vethető be, így a darabosság és a zöldfűszerek is működhetnek.

 

Hozzávalók 2 adaghoz:

 

1 nyúlcomb vagy lapocka

Zsiradék a pirításhoz

Víz a pároláshoz

Fűszerek: néhány friss zsályalevél, vagy 1 tk szárított

 

1 kis padlizsán

1 alma

Olívaolaj

Opcionális fűszerek: 1 ág friss kakukkfű, vagy 1 tk szárított, pár csepp citrom.

 

Elkészítés:

 

A sütöt 180 fokra melegítem. Az almát és padlizsánt megmosom. Sütőtálba, vagy sütőpapírral bélelt tepsire teszem a padlizsánt, és sütni kezdem. Nagyjából 40 perc kell neki, a felénél a cikkekre vágott almára kakukkfüvet teszek és a padlizsán mellé teszem, hogy együtt puhuljanak meg.

 

A nyulat megtisztítom, és egy magas falú serpenyőben, zsiradékon megpirítom, hozzáadom a zsályát és egy kis vizet.  Két lehetőség van ezután. Az egyik, hogy sütőben készre sütöm nagyjából 30-40 perc alatt 160 fokon, de ha ott a köret készül éppen, akkor maradhat a főzőlapon is, fedő alatt, kis lángon nagyjából 30 percig.

 

Ha a padlizsán elkészült, még forrón lehántom a héját, hagyom egy kicsit hűlni. A levét most nem használom fel, csak ha egyáltalán nem kesernyés. A zöldséghúst összedarabolom, és hozzádarabolom a héjából kikanalazott almát is, ami átvette a kakukkfű aromáit.  Hozzáadok kicsit a nyúl párolólevéből, aztán olívaolajat és pár csepp citromot.

 

Tipp: Ehhez a köretben nagyon jól passzol ízesítésképp a baba vinaigrette.

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr5712010396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.