Tanítsd a gyerekeket szagolni, és az érzéseiket is jobban megismerik

19420673_1060113777453595_1735529371258405745_n.jpg

 

Minél pontosabban ki tudjuk fejezni, hogy egy illat kapcsán mi jut az eszünkbe, annál pontosabban tudjuk az érzelmeinket is meghatározni - állítja Lipovszky Csenge illatesztéta. Az ízlelést és a szaglást hasonló módon lehet fejleszteni gyerekkorban is, és mindez segít a mélyebb önismeretben is. Adj a rossz evő gyerek kezébe ételt, hogy játszhasson vele, kérdezd a zárkózott gyereket, milyen érzés az aszfaltra hulló eső szaga, ilyen apróságok is fontos felismerésekhez vezethetnek. Az ételek, ízek, illatok kapcsolatáról beszélgettünk Csengével, meg arról is, miért utálják a gyerekek a karalábét,  és miért maradnak meg olyan erősen a szagok az emlékezetünkben, akár a nagymama almáspitéje, akár az odakozmált menzai káposzta.

 


Elsőként adódik a kérdés, mi az, hogy illatesztéta? Csenge a végzettsége szerint esztéta, éveken át újságíró, illetve televíziós szerkesztő volt. Lányai születése után kezdett el komolyabban foglalkozni régi hobbijával, az illatokkal és parfümökkel. Folyamatosan képezte, és fejlesztette magát, és saját kifejezésével élve a szaglománia jegyében elindította Scent Poetry nevű blogját, és Facebook-oldalát. A hobbiból hivatás lett, ma már parfüm- és füstölőkészítő workshopokat, előadásokat, illatkalandtúrákat tart. Láthatjuk televíziós műsorokban, részt vett már nemzetközi márkák új illatainak bemutatásában, illatvacsorákra hívják, személyes tanácsadást tart, és mivel sógornőm, a közvetlen környezetében is látom, az illatok és lelki működés kapcsolatáról szóló gondolatainak, illatos kis színeinek micsoda hatása van. A kisebbik lánya ötévesen parfümös üvegekkel bábozva családi történeteket játszott el, a nagyobbik pedig legutóbb majd kiugrott a bőréből, amikor születésnapjára azt az ajándékot kapta, hogy Daniel Pescio parfümőrrel elkészítheti a saját parfümjét.

 

Sokszor hallottam már tőle, hogy a szaglás lelki tevékenység, és ez a téma mindig inspirál. Mivel az étkezés is részben az, kíváncsi voltam, vajon az otthon ízei csomagban mekkora szerepe van az illatoknak. Arra is, hogy a gyerekek, akik szoros és romlatlan kapcsolatban állnak az érzéki tapasztalásaikkal, hogyan viszonyulnak az ételekhez a szagokon keresztül, és lehet-e a válogatósságon segíteni tudatos ízleléssel, szaglással. És felnőve nyitottabbak lesznek-e a világra azok, akik játszhattak az ételekkel.

tothbalass4.jpg

 Lipovszky Csenge (Tóth Balázs Fotóstúdió)

 

Sok olyan illatemlékem van a gyerekkoromból, amelyek ételekkel kapcsolatosak, és pesti gyerekként a kedvenceim főleg vidéki emlékek. A nagyszüleim telkén a takarmány kukoricától a csirkevágás szagain át a nudlinak félretett öreg krumpli szagáig, vagy anyukám kacsasültjéig, almáspitéjéig sok ilyen apróság befolyásolta, hogy milyen ételhez fűznek ma is mélyebb érzések. Szeretem felidézni a a meghalt szeretteim vagy a régi barátaim emlékét az alapján, amit főztek. Az ilyen emlékek mennyire képesek meghatározni, hogy milyen ételeket szeretünk?

 

Befolyásolják, mert az illatokat asszociatív tanulással sajátítjuk el. Ez azt jelenti, hogy ahogy egy adott illattal először találkoztunk és amire asszociáltunk érzelmileg, amilyen érzelmi töltetünk volt azzal az élethelyzettel, az a fajta érzés fog bennünk kondícionálódni. Az ételeknél is így működik. A paradicsomos káposztát gyerekkoromtól kezdve utáltam, mert a menzán úgy csinálták, nem volt jó hangulat, és éreztem a mosószeres tányérnak a szagát. Az ilyen emlékek a későbbiekben befolyásolnak, hogy ne szeressem azt az adott dolgot.

 

Komplex illatemlékeim vannak. Most épp beugrott, amikor Vera nagyi kisütötte a forró töpörtyűt. Az íze, illata, ahogy eszem, és az egész lakás szaga. És amikor mondja, hogy el fogom rontani a gyomrom és persze elrontottam. Ehhez hasonló emlékeik mindenkinek vannak. Ízek terén persze vannak egyéni preferenciák is, ami a habitusunktól is függ. Ha például ayurvéda-szempontjából nézzük, lehet, hogy egy tüzesebb személyiség pont jobban fogja szeretni a tüzesebb ételeket. De ha tudja magáról, ha tudatosabban étkezik, tudatosan szagol és gondolkodik magáról, akkor lehet, hogy inkább a neki való hűsítő ételeket választja.


Nálam a székely káposzta járt úgy egy odaégetett óvodai verzió miatt, mint nálad a paradicsomos. Otthon sem voltam hajlandó megkóstolni, csak kamaszként szerettem meg. Te adtál még egy esélyt a paradicsomos káposztának?

 

Igen. Én úgy működöm, hogy gyorsan regenerálódom azáltal, hogy nagyon tudatosan foglalkozom ezzel, és szeretem feszegetni a határaimat. Szándékosan "belekényszerítettem" magam olyan helyzetekbe, amikor a paradicsomos káposztát, illetve a másik legjobban utált ételemet, a tojáslevest kellett megkóstolnom, hogy a régi tapasztalataimat új tapasztalással felülírjam.

 

Legutóbb a kisebbik lányom, Villő ovijában ettem tojáslevest. Az alapvetően egyféle lebbencsleves, amiben úszkálnak a tojásdarabok. Magában is undorító, hát még taktilisan a nyelveddel érezni ezeket a cafatokat. Viszont ők egy kicsit másképp csinálták, és mivel nagyon szeretem őket, megkóstoltam, és tökre ízlett. Egyáltalán nem éreztem gusztustalannak, nem éreztem, mi volt az, amit korábban nem szerettem benne.

 

Az érzelmi habitusod, egyáltalán az, hogy az érzelmeiddel hogyan állsz, az ételekhez való viszonyodat is befolyásolja. Még hatodikban is csontvázszerű gyerek voltam, és étvágygerjesztőket kellett szednem. Nagyon válogatós voltam, semmit nem ettem meg, és nem is volt kedvem egyáltalán táplálékot venni magamhoz. Ehhez képest most mindent eszem, mindent élvezek, és mindenben megtalálom a szépet.

 

Az, hogy egy ember hogyan viszonyul az ételhez, vagy hogyan viszonyul az illathoz, az nagyon sok mindent elárul az érzelmi kondícionáltságáról. Nem véletlen, ha valakik utálják az illatokat, vagy szeretik az illatokat, az sem véletlen, ha valaki csak pépeset hajlandó enni, vagy csak csipszet, amit nagyon erősen kell rágni. Szerintem ez egy sokkal összetettebb lélektani kérdés, amiben az ízek és az illatok már csak egy-egy megnyilvánulási formái a bennünk lévő belső, rejtett működéseknek.

15591578_934785346653106_2831794636617679514_o.jpg

A Scent Poetry füstölőkészítő workshopján a 12 éves Luca vagány keveréket készít magának kakaóbabhéjból, pacsuliból és más jóságokból


Hogyan épülnek be az emlékeinkbe például az otthon ízei, és hogyan működik az agyban az illat és érzelmek viszonya?

 

A szagingerek az agy legősibb részére futnak be, a limbikus rendszerbe, ahol az érzelmeink és az emlékeink tárolódnak, ezért van erős emlékfelidéző hatásuk.

 

Az illatoknak több jelentősége is van. Az első legegyszerűbb az, hogy az illatok szépek, jók, érdekesek. Másodsorban információt hordoznak. Elfelejtettük azt a fajta feladatot, a szaglásunk számára újra és újra megerősíteni, amivel az egyedfejlődés folyamán bírt. A szaglásunk információhordozó és figyelmeztető funkciót töltött be. Mi a jó és ehető, valamint, hogy mi a veszélyes és kerülendő. Manapság ez odáig egyszerűsödött, hogy mindennél előbb érezzük meg, ha egy étel megromlott. Ha odaégetünk valamit, vagy akár a vasalót rajta felejtettük a ruhán, a szag, mint egy vészvillogó, figyelmeztet bennünket.

 

A harmadik, ami a legizgalmasabb, hogy azt figyeltem meg, hogy minél ügyesebben, pontosabban és mélyebben beleássuk magunkat annak a kifejezésébe, hogy egy illat kapcsán mi jut az eszünkbe, és mit érzünk, annál pontosabban tudjuk az érzelmeinket is meghatározni.  

 

Ilyet csak borkóstoláson láttam, ami érdekes, és néha vicces asszociációkat tud előhozni, de mondjuk ott segít a szín és az íz is, hogy jobban körülhatároljuk, mit érzünk. De ha csak az illat van, hogy működik ez?

 

Az illatoknak nincs terminológiája, nagyon nehéz róluk beszélni, mindenféle asszociációs képeket kell használnunk, és hangulati leírásokat. A mindfullness-t a tudatos jelenlétet kell, hogy gyakoroljuk, mert amikor megszagolunk valamit, semmi másra nem figyelünk közben, csak arra az adott illatra, és akkor - a többi területen - kicsit kikapcsol az agyunk. Ha olyan illékony és meghatározatlan terminológiával bíró dolgot, mint az illat meg tudunk fogalmazni, akkor nem fog nagy kihívást jelenteni az, hogy megfoghatatlan érzéseinkről, és azoknak a legapróbb rezdülésű finomságairól is tudjunk beszélni. Most bánatos vagyok, vagy szomorú? Dühös vagyok vagy haragos vagyok? Ebben is van különbség. A gyerekeimnél nagyon erősen megmutatkozik a tudatos szagolásnak ez a fajtája.

 

Ha megtanítod a gyerekeidet arra, hogy az illatokra és a szagokra is jó odafigyelni, ha szagokban látják a világot, az szerintem tök jó dolog. Ugyanígy van az ízleléssel is, minél tágabb választási kört és játszóteret kínálsz nekik, ők annál nyitottabbak és vállalkozókedvűbbek lesznek. Lehet, hogy nem pont gyerekkorban, de hogy ez a későbbiekben az attitűdjüket befolyásolni fogja, az bizonyos.

18765611_1040680719396901_8573338058746552971_n.jpg

Junior szaglomán

 

Szerinted mi a jó módszer arra, hogy a gyerekeket szagolni és a szagokról beszélni tanítsuk?

 

Mindenfélét szagoljunk és tudatosítsuk. Nem csak úgy, hogy leülünk és projektszerűen szagolgatunk. Mondok néhány példát. Mentünk az utcán: „anya, mindjárt esni fog az eső.” Miből gondolod? „Hát mert érzem a vízszagot.” És valóban, fél perc múlva zuhogni kezdett. Vagy: „tudom, melyik néni járt itt, mert ismerem ezt a parfümöt”. Vagy megyünk az utcán és figyeljük, hogy melyik lakásból milyen illat árad ki. De ennél kifinomultabb dolgok is vannak. Otthon megszagoljátok, amit főztök, hogy milyen illata van. Egy szülőnek az a nagyobb kihívás, hogy erről beszéljen is, leírja, hogy az illat alapján mit érez.

 

Érdekel, hogyan lehet a rossz evő, vagy válogatós gyerekekkel megszerettetni az ételeket, ízeket. Abban hiszek, hogy ha bátran tapogathatja, gyömöszölheti, kóstolgathatja az alapanyagokat, vagy a kész ételt, az segít, de hogy működik ez a szaglással? A szaglás iránti fogékonyság fejlesztésével az étvágy is jobb lesz?

 

Azt, hogy rossz evő gyerekeknél működhet-e az a módszer, hogy az alapanyagokat a kezükbe adják, biztosra veszem. Még a mi gyerekkorunkban volt az, hogy az étellel nem játszunk. Igaz, meg kell adni a tiszteletet az ételnek, viszont a tisztelet mindig egyfajta távolságtartást is jelent, és szerintem azzal lehet közelebb hozni a gyerekekhez az ételeket és megszerettetni, hogy hagyod, hogy hadd váljanak általa koszossá, ragacsossá, vagy az állagát megnézhessék,  megszagolhassák.

 

Lelki befolyásoltsága van annak, ha egy gyerek rosszul eszik. A válogatósság teljesen egyértelmű gyerekkorban, de türelmesnek kell lenni, mert a dolgok változnak. A magam példáján keresztül bátorságot, önbizalmat szoktam kapni: lám én milyen voltam és hogy ez nem tart örökké. Inkább arra figyeljünk oda, hogy ez milyen kórképre utalhat vissza.

 

Azt látom én is, hogy például vannak zöldségek, amelyeket bármennyire is finoman készítünk el, mindig mumusok lesznek, részben azért, mert állítólag rossz a szaguk. Milyen szagok azok, amelyeket a legtöbb gyerek utál?

 

Nagyon jellemző, hogy például a karfiolt, a brokkolit és a karalábét nem szeretik a gyerekek, mert mindegyik keserű. Az egyedfejlődés során az emberiség a szaglásának leginkább figyelmeztető funkciója volt. Tehát azokról a dolgokról, amik édesek voltak, vagy kellemes illatuk volt, tudták, hogy meg lehet enni. Ami viszont kesernyés, az nagyobb valószínűséggel volt mérgező, rossz, vagy gyomorfájást okozó, és nem telt még el olyan sok idő, hogy ezeket az erőteljes hatásokat le tudtuk volna vetkőzni.

 

És valljuk be, olyan a kultúránk, a kulturális predesztináltságunk, hogy sokkal kevesebb ízt fogadunk be. Az indiai vagy a távol-keleti konyhának mennyi íze van. De nálunk a kesernyés nem feltétlenül pozitív, és ez mindenképpen befolyásolja a gyereket. Ilyen szempontból az illatoknál is ugyanez van, hogy a kesernyés illatok, a sötétebb, fanyar illatok mindig egyfajta távolságtartásra késztetik az embert, míg az ilyen puhább, édesebb illatok meg arra vezetik az embert, hogy jobban megismerje, jobban belemélyüljön, jobban beleszagoljon. Ezeket lehet és érdemes is tudatosítani gyerekkorban is.

 

Fotók: Scent Poetry

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr1613218385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.