Zárás után itt lesz nektek ingyen két láda zöldség

leafnb1.jpg

Két meglepő élményem is volt, amikor ételmentő önkénteseknek segítettem a Vásárcsarnokban. Az egyik, hogy a hazánkban élő külföldiek mennyire aktívak a jótékonyságban, és hogy az ázsiai piacosok segítőkészebbek és nagyvonalúbbak tudnak lenni, mint a magyarok. A Food Not Bombs önkéntesei minden hétvégén körbejárnak két piacot, hogy szépséghibás, illetve már nem friss zöldségeket, gyümölcsöket gyűjtsenek, és abból hajléktalanoknak főzzenek. Posztomban sok más önkéntes csapatot és projektet is említettem, megtudtam, például a Fővárosi Állatkert miért nem fogd el élelmiszeradományt és  beszélgettem Sárga Diána dietetikussal és élelmezésvezetővel, aki többek közt elmondta, az élelmiszermentés hogyan járul hozzá az egészséges életmód terjedéséhez.

 

“Ha éppen zárás előtt  érkezünk, akkor az eladók már látni fogják, mit nem tudnak eladni, és abból kaphatunk. Ez jó nekik is, mert nem romlik rájuk az áru hétvégén, és jó nekünk is, mert lesz alapanyagunk a szokásos jótékonysági főzésekhez” - mondta Ward Sanders piaci koordinátor, amikor szombaton 14.00-kor találkoztunk a Fővám téri csarnok bejáratánál. Ward Hollandiában született, és a munkája révén került nyolc éve Magyarországra. A kezdetektől vállalt önkéntes feladatokat hazai civil szervezeteknél, így ismerkedett meg lengyel barátnőjével, akivel rendszeresen együtt cipekednek ételmentő akcióikon. A cipekedés állandó, de az, hogy kitől, mennyi árut kapnak, kiszámíthatatlan.

 

Mire visszaértünk, már kidobták

leafotofnb4.jpg 

Warddal és barátnőjével a zárásra várunk (fotó: Kovács Lea)

 

Ezen a délutánon a Vásárcsarnokban négyen vállalkoztunk a gyűjtésre. Ők ketten, mint gyakorlott önkéntesek és mi, a fotókat készítő anyatársammal kezdőként. A kofák már ismerik őket, és az, hogy nem beszélik egymás nyelvét, lényegtelen. Volt, aki szó nélkül kipakolt elénk két láda gyökérzöldséget, és mosolyogva visszasomfordált a pultba. “De vannak, akik azt mondják, hogy gyertek vissza tíz perc múlva, addigra bezárok. És amikor elmegyünk tovább gyűjteni és visszatérünk tíz perc múlva, azt mondják, már kidobták a maradékot”- meséli Ward. Összességében az ázsiaiak barátságosabbak, és empatikusabbak voltak.

 

“Miért? Mert jó gyerekek vagytok” - indokolta kérdésemre röviden egy vietnámi árus. Mindeközben sikerült nyolc Ikeás zsákot megtöltenünk leveszöldségekkel, krumplival, hagymával, rengeteg céklával almával, néhány ananásszal, szezon előtti nektarinnal, és még a fénykorán túli, de valójában ekkor tökéletes avokádót is kaptunk. Ezek mind még ehetők, de a hétvége után már nem tudnák eladni.

 

A hajléktalanok nem szeretik a céklát, a gyerekek igen

lefotofnb6.jpg

Gyűlik az adomány a Nagycsarnokból (fotó: Kovács Lea)

 

Velünk párhuzamosan egy kis csapat a Fehérvári úti piacon gyűjtötte a kispadra sorolt alapanyagokat, amit azután a szintén a szervezet Auróra utcai bázisára szállítottak az egyik, szintén külföldi önkéntes autójával. “Nagyon sok céklát kaptunk” - jegyezte meg a másik piacon gyűjtő koordinátor, Tököki Anikó, amikor a központban a szajrét szétválogattuk a leveshez és főételhez. Mint mondta, a hajléktalanok nem szokták szeretni a céklás ételeket, így ezt a pakkot a józsefvárosi Láthatatlan Tanodának ajándékozzák, amelynek hátrányos helyzetű gyerekei örülni fognak neki. Az a szervezet szintén szokott gyűjtött élelmiszerből főzni.

 

Az Food Not Bombs amerikai kezdeményezéssel indult az 1980-as években, hogy felhívják a figyelmet a pazarlásra, túltermelésre, túlfogyasztásra és a nagyüzemi állattartással kapcsolatos erkölcsi és fenntarthatósági problémákra. Elvi és élelmiszer-biztonsági okokból is vegán fogásokat készítenek. A budapesti Food Not Bombs a 2000-es évek elejétől működik, és az amerikai gyakorlat mellett a fő feladatuknak az ételosztást tekintik, mivel nálunk nagyon sok a rászoruló. Szerencsésebb szombatokon, inkább a nyári bőség idején akár 100 kiló adomány is összegyűlik. Évente egy jótékonysági bulit rendeznek, amelynek befolyt összegéből liszteket, tésztákat, köretnek való gabonákat vesznek. Minden vasárnap főznek és ételt osztanak. Hozzáteszem, nincs saját konyhájuk, ha fú, ha fagy, az udvarban főznek.

 

Magyarországon arányaiban egy emberre számítva több mint 200 kiló élelmiszer marad felhasználatlanul évente. A legnagyobb pazarlás olyan alapanyagokat érint, amelyek nagy utat tesznek meg. A külföldi árukat elsősorban, főleg az egzotikumokat a banántól az avokádóig, amelyek másik földrészről érkeznek.

 

A legnagyobb alapanyagmentő az Élelmiszerbank

leafnb3.jpg

 

A legnagyobb hazai élelmiszermentő a 2005 óta létező Élelmiszerbank, amely tavaly 11 tonnányi alapanyagot mentett meg és számos helyi szervezettel együttműködve országos szinten segített elosztani azok közt, akiknek a leginkább szükségük van rá.  Legyen akár maradék pékáru, akár hús, tejtermék, vagy esztétikai hibás áru ( a szervezet működéséről az Indexen egy grandiózus riport  készült 2017 tavaszán Kalas Györgyitől. Nagyon szép történet az is, hogy szomszédunkban, a Bécsi Élelmiszerbank a menekülteket is élelmezi).

 

Szomorú, hogy a nyomott almákat, apró céklákat, érett banánokat, horpadt kukoricakonzerveket kidobják,  holott még bőven ehetők lennének. A Tesco 2017-ben változtatott ezen a gyakorlaton, miután az Edinburgh Egyetem kutatása szerint Európa-szerte évente nagyjából 50 millió tonna finomság végzi a kukában csupán esztétikai okokból.  Azóta a Perfectly Imperfect csomagokban láthatjuk, hogy a külső még nem minden.

 

És még akik a szabadidejüket ezzel töltik

leafotofnb3.jpg

A zöldségek, gyümölcsök szétválogatása az Auróra utcai bázison (fotó: Kovács Lea)

 

Szerencsére egyre többen vannak, akik mentenek, gyűjtenek önkéntes alapon is, saját szabadidejükben. Zöldségek, gyümölcsök összegyűjtésében a Pécsi Karitasz  is jeleskedik. A Tesco áruiból válogatnak rászoruló családok számára. Az Aldinak is volt már olyan akciója, amelyben karácsony előtt az el nem adott árut felajánlották rászoruló családoknak.

 

Az ételmentés más módokon is lehetséges. Az Élelmiszerbank üzemeltette Jótékonyha a gyűjtött alapanyagok felhasználásával cateringet üzemeltet. A vendéglátásban keletkezett maradékokra koncentrál például a Budapest Bike Maffia, amelynek biciklisei az elkészített, és megmaradt ételeket szállítják többek közt anyaotthonokba, átmeneti szállásokra, melegedőkbe Ételosztást végez a Food Angels Hungary  is. 

 

Miért nem fogad el élelmiszeradományt az Állatkert? 

 

Szinte minden piacozásom alkalmával látom, hogy rengeteg zöld szárat, levelet dobnak ki, amelyek még bőven használhatók lenne, és ilyenkor felvetődik bennem, miért nem kapják meg az állatok? Megkerestem a Fővárosi Állatkert sajtófőnökét azzal a kérdéssel, hogy zöldségadományt elfogadnak-e civil felajánlóktól. Mint kiderült, az állatkert 390 féle takarmányt használ, és ennek egy kis része az, amit az emberek is esznek.  Ebben az esetben a minőségi követelmények ugyanazok, mint az emberek esetében, és kidobás előtt álló élelmiszert nem használnak fel. “Számos ritkulóban lévő, kritikusan veszélyeztetett állatfajról gondoskodunk, amelyekből az egész világon csupán néhány ezer, esetleg néhány száz példány él. Így itt a takarmányozás során okszerűen, és a lehető leggondosabban kell eljárnunk “ - fejtette ki Hanga Zoltán.

 

Az utóbbi években sokan sokféleképpen igyekeztek mozgósítani, hogy az irdatlan ételparazlást megállítsuk. Saját háztartásunkban nagyon kevés ételt dobunk ki, a zöldségeknek a legnagyobb részét felhasználjuk, szárakat, gyökereket, leveleket, időnként el is kérem a piacon a karalábé és retekleveleket, amelyeket más vevők letépkedtek, de hogy milyen fejlődés látható egyéni és társadalmi szinten, az egyelőre nehezen látható.

 

Részben erről és a pazarlás megállításának lehetséges megoldásairól kérdeztem Sárga Diána dietetikust, élelmezésbiztonsági szakembert, aki diplomamunkájában az élelmiszermentéssel foglalkozott. Tavaly pedig külföldi mesterképzésen vett részt, amelynek fő témái az élelmezésbiztonság, gyerekétkeztetés és fenntartható élelmiszerlánc volt.

 

A problémák ott kezdődnek, hogy nincs, aki szüreteljen

leafnb8.jpg

 Ha fú, ha fagy, a szabadban főznek (fotó: Kovács Lea)

“A  környezetemben látom, hogy ahogy egyre több olyan bolt jelenik meg, amely a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet, egyre inkább terjed az, hogy ne pazaroljunk, védjük a környezetünket. És ahogy különböző szervezetek próbálják felhívni a figyelmet ezek következményeire, talán elindult valami. Bízom benne, hogy jó irányba haladunk” - mondta a dietetikus.

 

Sokszor nem csak lustaságból pazarlunk. A problémák ott kezdődnek, hogy nincs, aki leszedje az érett terméseket. A munkaerőhiány a mezőgazdaságot erősen érinti, a nyári, vidéki idénymunkában pláne. Erre megoldás lehetne a diákmunka is. “Habár az én gimnáziumi éveim már nem mostanában voltak, de emlékszem, hogy ilyen munkát szinte nem is lehetett találni, vagy ha igen, akkor nagyon alul volt fizetve. A fiatalok bevonzása  és megbecsülése talán részben megoldás lehet. Ezzel egyrészt pótolni lehetne a munkaerőt, a fiatalok kereshetnének zsebpénzt, másrészt az urbanizáció miatt, azt gondolom, hogy egyre kevesebben látják azt, hogy honnan származnak az élelmiszerek. Ezáltal megérthetnék az élelmiszer valódi értékét és talán akkor kevesebbet is pazarolnának. ”

 

Jó megoldás lenne a szomszádok árucseréje

 

A másik probléma logisztikai jellegű. Diplomamunkájában Diána kutatta azt is, hogy a kerttel rendelkezők mennyit pazarolnak. “Szerencsére nem sikerült bizonyítanom, de azt feltételeztem, hogy ők is  nagyban elpazarolják a zöldséget, gyümölcsöt, mert túl sok terem a kertjükben és nem tudják felhasználni. Azt gondolom, sok embernek nincs lehetősége megfelelően tárolnia ezeket a terményeket, vagy munka mellett már nincs idejük teljesen feldolgozni.” Erre jó megoldás lehetne szerinte a helyi összefogás, például termékek cseréje a szomszédokkal, hiszen nem mindenkinél ugyanaz terem nagy mennyiségben.

 

És még egy dolog van, amire felhívta a figyelmet - és ez az én szívügyem is - hogy az élelmiszerpazarlás csökkentése végső soron együtt járna azzal is, hogy sokan, például óvodások, iskolások több zöldséget, gyümölcsöt ehetnének.

 

Az élelmiszermentés itt kapcsolódik az egészséges étrenddel

 

“Akár a szépséghibás gyümölcsökből a rászorulók mellett kerülhetne munkahelyi gyümölcsnapokra, óvodákba, iskolákba. Hiszen ezek fogyasztásával nem dicsekedhetnek a magyarok. Ez is egyfajta edukáció lehetne, nemcsak az élelmiszer pazarlás csökkentésre, hanem az egészséges táplálkozásra. Lehetne átvevő pont az egyetemeken is, hiszen sok egyetemista étkezik össze-vissza, amihez nemcsak a hektikus életvitelük, de sokszor a nehéz anyagi helyzetük is hozzájárul. Természetesen ezeknek úgy kell megvalósulniuk, hogy a fogyasztók élelmiszerbiztonsága ne csorbuljon. ”

 

További inspiráló site-ok

 

Akik szeretnének még több információt megtudni a témában, vagy akiket részletesebben érdekel, hogy közösségi és társadalmi szinten milyen megoldások léteznek még a pazarlás csökkentésére, és már ismerik az - általam már spk posztban emlegetett - Felelős gasztrohős oldalát is, még számos lehetőségük van a  fenntartható környezet és táplálkozás kialakítására. Ezek közül néhányat említett Diána. A Nébih Maradék nélkül programját, amely kutatás, oktatással foglalkozik. A Messzelátó egyesületet, amely nem csak az élelmiszerekre vonatkozóan foglalkozik a fenntartható életmóddal. Ők rendezik meg évente a szemléletformáló Simplicity fesztivált. És végül két nemzetközi projektet is megvalósító, Eu-Fusion és Eu-Refresh oldaláról érdemes inspirációt gyűjteni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr6914805714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.