Próbáltad már a pirított borsóhéjat? 8 tipp ételpazarlás ellen

lime_borso01_fin_1.jpg

A kidobott, penészedő sajtnak, a vasárnapi rántott csirke csak egy pár falat maradékának, és a letépett és elhajított karalábélevélnek hatása lehet a klímaváltozásra? Sajnos nagyon is.  Élelmiszereink egyharmadát elpazaroljuk és nagy részük a szemétlerakóban végzi. Ezért indította a Felelős Gasztrohős Alapítvány tavaszi, #zerofoodwaste kampányát Nem etetem a szemetesem! címmel. Az élelmiszer-pazarlás környezeti hatásain kívül a kampányban arról is szó lesz, mit kezdhetünk a zöldségeknek, gyümölcsöknek az ehető részeivel amelyek ehetőek, de nem szoktuk megenni. Hogyan készíthetünk karalébélevélből, vagy csicsókahéjból csipszet, maradék zöldekből pesztót, torzsákből alaplevet? 10 tippet gyűjtöttem össze, amelyben a Kiosk séfje, Orosz Gábor is segített.

 

“Szeretem a természetet. És ez nem egyeztethető azzal, hogy amit a természet adott, abból én kidobjak ehető részeket” - mondta Döbrösi Laura, az Aranyéletből ismert színésznő a Felelős Gasztrohős új kampányának beharangozó eseményén, a Kiosk étteremben. Én is hasonlóan érzek, ezért régóta kísérletezem zöld hajtásokkal, levelekkel, hogy egy termés minél nagyobb részét hasznosítani tudjam.

 

Évente 90 ezer forintot dobunk ki 

 

A pazarlás csökkentésének egyik áldásos hatása, hogy kevesebbet kell ételre költenünk. És ha ezt rögtön nem is látjuk, az apró lépéseknek van globális hatása. “Az élelmiszer-pazarlásunk csökkentése a Földnek sokat jelent. Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ez annyi, mintha 1680 Titanic súlya együttvéve. Óriási mennyiség és óriási energia-, víz-, és pénzpazarlás is egyben”- mondta Szabó Eszter, az alapítvány kommunikációs vezetője.

 

A KSH 2017-es adatai szerint egy ember havonta megközelítőleg 22 500 forintot költ élelmiszerre. Ennek a globális átlag szerint egyharmadát kidobjuk, ami kábé 7000 forint. Ez évente körülbelül 90 ezer forint pénzkidobást jelent.

 

A kibobott maradékok nagy része a szemétlerakókban végzi. És nem, nem bomlik le ott maradéktalanul, sajnos, a szerves hulladék erjedése során metán és szén-dioxid is keletkezik, melyek a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok közé tartoznak. A gasztrohősök hasonlata szerint  ha az élelmiszer-pazarlás egy ország volna, akkor olyan nagyhatalom volna, amit csak Kína és az USA előzne meg szén-dioxid kibocsátásban.

59863562_1852045558230786_5195270678365863936_n.jpg

 Döbrösi Laura színésznő, Orosz Gábor executive séf, Hlatky-Schlichter Hubert a Kiosk tulajdonosa, Szabó Eszter, a gasztrohősök kommunikációs vezetője és Doró Viktória a Recity magazin tulajdonosa a kampányt bemutató sajtótájékoztatón

 

Zerofoodwaste kóstolók 

 

A pazarlás csökkentésének egyik legkreatívabb módja ha a zöldségek, gyümölcsök minél nagyobb részét igyekszünk felhasználni. Ebből a sajtótájékoztatón kaptunk ízelítőt a Kiosk executive séfjétől, Orosz Gábortól. A zerofoodwaste kóstolók közt szerepelt kistermelői kerti saláta rebarbarával, mentával és pirított mandulával, brokkolikrém (a tönkjét is felhasználva) erdei gombákkal és posírozott fürjtojással, rozskenyér kecskesajttal és teljes zöldborsóval, héjjal, csírával együtt, sültsárgarépás rizottó golyók sárgarépa zöldjének pesztójával, és végül a legeslegjobb: párolt spárga csicsókahéj-csipsszel és bio citrombefőttel. Mint az a kerekasztalbeszélgetésen elhangzott, bevett gyakorlat náluk, hogy a zöldségek, gyümölcsök héját, szárát felhasználják.

 

A séftől további, gyakorlati tippeket kértem, amelyekat hamarosan meg is osztok az alábbi listában. Íme az ételpazarlás csökkentésére vonatkozó néhány tanács.

 

1. Tervezzük előre a heti menüt!

zoldparadicsom_curry02_fin.jpg

Egy curry-ben sok maradék zöldség elfér

 

Ha egy hétre, vagy néhány napra előre összeírjuk, mit szeretnénk főzni, és bevásárlólistát készítünk, azzal az impulzusvásárlások kezelhető szintre szoríthatók. Persze általában az történik, hogy a piacon meglátunk valamit, ami azonnal és nagyon kell. A megoldás, ha tájékozódunk, hogy milyen zöldségek és gyümölcsök szezonálisak, és akkor a listánk és a valódi kínálat nagyobb részben fedni fogja egymást. Az idénynövényekről a Tudatos vásárló oldalán vagy a Konyhasuli site-on is található egy táblázat.

 

 

Segítség lehet a tervezésben egy bevásáró lista applikáció. A Grosh vagy az Okoslista (A G-Roby alkalmazása)  megkönnyíti a beszerzések tervezését, angolul használható az Out of Milk, az Anylist , vagy a Bring  . A Mealime , vagy a ChefTap magát a menü tervezését is segíti.

 

2. Mentsük meg a vitamindús zöldséghéjakat!

 

A krumplit, a batátát, vagy a csicsókát nem fontos meghámozni, csak alaposan megsikálni, és  nagyon finomak héjastul sütve. A sötét színű burgonyák, lila batáták antioxidáns tartalma magasabb, és a tányanyagok jó része a héjban található. A sárgarépa fő gyulladáscsökkentő vegyületei is éppen a héj alatt koncentrálódnak, így ha nem muszáj, azt se hámozzuk. Elég dörzsölni, főleg ha zsenge termés. A padlizsán, és a sütőtök héja is értékes és ehető, az előbbi raguban főzve, párolva is, az utóbbi sütőben sütve. A zöldborsó héja pedig serpenyőben, vagy vokban pirítva, vajon sütve mehet ragukhoz, salátákba.

 

2. Süssünk csipszet!

paradicsomleves_csipsz_fin_1.jpg

Sárgarépa csipsz a héjjal együtt 

 

Ha mégis hámozni kell a sárgarépét, pasztinákot, akkor a héjból csipszet lehet sütni. Ez a Kiosk séfjének tippje volt a sajtóeseményen, és utána ki is próbáltam sárgarépahéjjal, de bármennyire is édes répát választottam, a végeredmény elég keserű lett. Ezért kértem Orosz Gábort, ossza meg, részletesebben mondja el, ők hogyan készítik. “A lereszelt héjakat alacsony hőmérsékleten, körülbelül 40 Celsius fokon hosszú ideig szoktuk szárítani, majd forró olajban kisütni. Otthoni körülmények közt úgy valósítható meg a szárítás, hogy a héjakat egy tálcán a radiátorra tesszük egy napra.” Bő olaj helyett a kókuszzsírt javasolnám egy serpenyőben.

 

A karalábéleválből is készítenek csipszet: A sütőben 70 fokon 3 órán át szárítják, és készen is van, megsütni nem kell utána. “Otthon a legjobb lenne olyan sütő verziót használni, amelyik a keletkezett párát kivezeti. Légkeveréses sütéssel sikerül majd a legjobban”- mondta Gábor. Arról is kérdeztem, melyek azok a héjak, amelyeket nem tudnak ilyen módon. felhasználni. A céklahéjat említette, de ha zsenge termésről van szó, akkor nem is szokták hámozni.  

 

3. Főzzünk alaplevet!

 

A keresztesvirágzatúak kemény és rostos torzsáját az Isten is zöldségalapléhez teremtette. A karfiol vagy brokkoli leveleiből és szárvégéből, a káposztafélék, karalábé torzsájából, és héjából, szárából, az édeskömény torzsájából, a póréhagyma, újhagyma fejéből, a hagymahéjakból és a spárga fás végéből remek alapleveket készíthetünk főzelékekhez, egytálételekhez, curry-khez, rizottókhoz. Akár az ananász torzsája is mehet bele. Kis adagokban érdemes ezeket lefagyasztani, hogy később fel lehessen használni.

 

A hétvégi rántott csirke lerágott csontjaiból, vagy bármilyen maradék csontból is készíthető alaplé, még akad ásványi anyag, ami kifőzhető belőle.

 

4. Készítsünk pesztót, fűszervajat, chimichurrit!

 

karalabe_pure01_fin_1.jpg

Zöld leveles szósz: csupa klorofil, csupa K-vitamin 

 

A hónapos retek zsenge levelei (különösen nagy kedvenc, íme az ide tartozó recept), az új sárgarépa zöldje, a spenót megmaradt szára nagyon jó pesztó alapanyagok. Fűszervajakhoz is egészen zseniálisak más zöldfűszerekkel, kakukkfűvel, mentával, lestyánnak, vagy csomborral keverve.

És ha még mindig maradt belőlük, akkor felhasználhatjuk chimichurri szószhoz. Főleg a grill ételek, vöröshúsok és halak, de grill zöldségek is imádják azt a fajta kényeztetést, amit forrón levéve a rácsról az apróra vágott petrezselyem és koriander levélből, hagymából, fokhagymából, esetleg chillivel, oregánóval és vörösbor ecettel tuningolt, szószos kenegetés jelent. Ha bárányhoz készítjük, a legjobb, ha a menta íze uralkodik.

 

Gyerekbarát változatban elég a hagyma, az olívaolaj, frissen facsart citromlé, esetleg a reszelt héjból egy csipet, és persze a rengeteg levél. Ebben kiválóan felhasználhatók a félretett sárgarápa-, retek- és akár karalábé levelek is. Ez utóbbi különösen értékes a magas vastartamával.

 

5. További rejtekhelyek a leveleknek:  főzelékek, fasírtok, zöldfűszeres lepénykenyerek

batatakelbimbo_fin_1.jpg

 Rejtett szárakkal

 

A karalébé vagy a zellergumó levele masszívabb, mint például a reteklevél, ezért nyersen megosztó lehet. Én ezért a nagyját inkább fasírtokhoz, vagdaltakhoz adom (például ehhez a mogyorófasírthoz). A sóska fanyar ízű szára nagyon apróra vágva ízesíti a fasírtokat. A zöld színű főzelékekben, főtt mártásokban, például zölborsóhoz, spenóthoz szintén passzolnak a maradék levelek, a karfiol levélnek is jó helye lehet ott.

 

Zöldfűszeres, például zahtarral ízesített lepénykenyérhez is el lehet sütni a leveleket.

 

A rebarbara levelét nem szabad felhasználni, oxálsav-tartalma olyan koncentrációban szerepel, ami már mérgező.

 

6. A szépséghibás zöldségek is lehetnek ugyanolyan jók

 

Nemrég a Food Not Bombs önkénteseit kísértem el élelmiszermentő útjukra, akik gyűjtött zöldségekből, gyümölcsökből hajláktalanoknak főznek. A posztban szó esett bővebben a friss, ám szépséghibás zöldségekről, gyümölcsökről is, amelyekre már több kampány is felhívja a figyelmet (például a Tesco Perfectly Imperfect  termékei). A piacokon időnként  kispadnak nevezett rekeszből válogathatunk a szépséghibás, illetve fonnyadozó, vegyes akciós holmiból, amelyek olcsóbbak, mert nem néznek ki olyan jól. Onnan  is érdemes kimenteni, amit lehet, hogy minél kevesebb kerüljön a szemétbe.

 

59984631_1851131894988819_1870176292805017600_n.jpg

Infografika: Kőfaragó Anna

 

7. Osszuk meg az ismerőseinkkel!

 

Mielőtt kuka pozitívnak ítélnénk a csicsókát, amiből túlvásároltuk magunkat, és nem lesz időnk, kedvünk megcsinálni a napokban, kérdezzük meg a szomszédot, vagy más ismerőst, hogy nincs-e épp most, épp arra szüksége.

 

8. Komposztáljuk a lehetőségek szerint!

 

A maradák szárakat, héjakat (tojáshéjat is), kávézaccot, és a kerti hulladékot a legegyszerűbben úgy lehet visszajuttatni a természetbe, ha ösztönözzük a saját humuszgyártást. Ezt maguktól elvégzik a mikroorganizmusok, gombák, férgek, giliszták. Akinek kertje van, egyszerűbb a helyzete, vehet, igényelhet az önkormányzattól, vagy készíthet házilag komposztkeretet. Akinek nincs kertje, az összegyűjtött maradékokat társasházi vagy közösségi komposztálóhelyekre viheti. Erről bővebben a Humusz szövetség  oldalán található információ.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr1114834648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása