Almás csicseripalacsinta kecskesajttal, sonkával, pirított kajszival

almas_csicseripalacsinta02_fin.jpg

Kecskesajtkrém sonkával és pirított gyümölccsel - furcsán hangzik? A gyerekeim nagyon szeretik így. Sőt, ahogy nézem őket, mennyire élvezik egyszerre az édeset, sósat, a saját gyerekkorom jut eszembe,  hogy imádtam az almát sajttal, a virslit áfonyalekvárral, és a jó sült pörcös túróscsuszát cukorral (bocs!). Az alapízek keveredésének jó hatása van, erre is kitértem a posztban. De visszatérve a kecskesajtra, sonkára, kajszira, nagyon jók együtt pirítóssal, de tudok jobbat, ami ezt az édes-sós harmóniát csak még magasabbra dobja: az almás csicseripalacsinta.

 

 

Az ősi tudáson alapuló gyógyító rendszerek, akár az ötelemes kínai konyha, akár az Ajurvéda hangsúlyt fektet az egyes ízek szervezetre gyakorolt hatására. Az Ajurvéda hat alapízt különböztet meg (édes, sós, savanyú, fanyar, keserű csípős), és ezekkel amellett, hogy a saját doshánkat csökkenthetjük, vagy növelhetjük attól függően, merre billent el az egyensúly, közvetlenül is hatunk a szervezetünkre, hőháztartásunkra, kedvünkre. Az édes, a keserű és a fanyar íz hideg energiájú, a sós, a savanyú meleg, a csípős pedig forró. 

 

Minden ízre szükségünk van, de most csak az édesre és a sósra koncentrálva: az édes a szöveteket táplálja, segít a szervezet regenerálódásában, és az elmét is az egyensúlyi állapota felé segíti. Ebből az ízből érdemes a legtöbbet fogyasztanunk, de nem finomított cukor formájában, alapvetően minden gabona ide tartozik, és a gyümölcsök, zöldségek magvak és a tejtermékek egy része. 

 

A sós íz nyugtat, kis mennyiségben az emésztést serkenti, ásványi anyagokkal látja el a szervezetet és megköti a vizet. Erről a témáról részletesebben itt  olvashattok magyarul. 

 

Az öt elem rendszeréről pár évvel korábban írtam Molnár Klára, az ötelemesétrend site  alapítójának gondolatai alapján. Az édes íz a föld elemhez tartozik, és ételeink túlnyomó többsége édes. Ebben a rendszerben a különböző édes alapanyagoknak is különböző hőhatása van, az édeskömény és a sárgabarack például melegít, az alma, banán, szőlő, a padlizsán, karfiol, brokkoli, spenót, olívaolaj, lenmag, kesudió frissít. A gyerekek számára a melegítő hatású édes ízek nagyon kellenek. 

 

A víz elem a sós ízű alapanyagokat fogja össze, és ezek a vázrendszert, a csontokat erősítik. Ez az íz is elemien fontos a gyerekeknek, ugyanakkor az első évben semmi szükség hozzáadott sóra, csak a természetes sótartalomra. A sósak közül például melegítő hatású a tengeri halak jó része, frissít a mungóbab, vagy az olívabogyó, és hűt a rák, az alga.

 

Gyerekkorban, és sokaknál később is ösztönös a vonzalom egyszerre az édes és sós iránt, illetve azt egymást kiegészítő hatású alapanyagok iránt. És ezt most igyekszem - nem tudok jobb szót rá - kimaxolni. 

 

A recept úgy alakult, hogy a Gönci Barack Vigasságot szervező Bestillo-tól kaptam egy doboz gönci barackot ajándékba. Nagyon szeretem ezt a kajszi fajtát, az illata betölti a konyhát, a zamatát és sav-cukor arányát pompásan kidolgozta a természet. Sütni nem akartam belőle, így kerestem egy kis kecskekrémsajtot és termelői füstölt sonkát, és gondoltam, még inkább kiemelem az édeset-sósat egy édeskés palacsintával, amit máskor is vagy édes vagy sós feltéttel készítek. Így sütöttem hozzá pár gyors almás csicseripalacsintát, és lett belőle egy klassz, nyári szünetes reggeli. 

 

A csicseripalacsinta a 11. Hónap felé kóstoltatható a gyerekekkel. A csicseriborsót az első évben még nem ajánlják, de a lisztje egy fokkal könnyebben emészthető. Nagyon könnyen elkészíthető és jól variálható, például egy zöldséges muffin változatát itt posztoltam. A palacsinta sonka nélkül egyéves kor körül kiváló. A sonkával, kolbásszal az intenzív sóssága és fűszerezése miatt picit várnék (a kicsiknek jóval több aktív ízlelőbimbójuk van, mint a felnőtteknek, vagyis eleve intenzívebben érzik az ízeket. A túlzott fűszerezés eltolja az ízérzékelésüket), és fontos, hogy nitrites pácsó és adalékmenteset válasszunk. 

 

almas_csicseripalacsinta03_fin.jpg



Hozzávalók: 

 

Palacsinta (kb. 10 darabhoz)

 

20 dkg alma

10-12 dkg csicseriborsóliszt

1 tk útifűmaghéj (elhagyható)

1 kk szódabikarbóna

2 evőkanál semleges ízű olaj, pl szőlőmagolaj

1-1.5 dl savas víz

Fűszerek: csipet só, 1 tk kezeletlen citrom héja, 1 kk vaníliasszencia, 1 kk fahéj

Kókuszolaj a sütéséhez

 

Feltét

 

Kecskekrémsajt

Kb 4 szelet hagyományosan füstölt sonka

5 db kajszibarack

 

Az almát megmosom (a héját nem szoktam hámozni), egy keverőtálban nagy lyukú reszelőn lereszelem, és a fűszerekkel átkeverem. Egy másik keverőtálban az átszitált  csicserilisztet útifűmaghéjjal és szódabikarbónával elkeverem, és apránként csorgatom bele a savas víz egy részét, és az olajat. Elegyítem a két tálka tartalmát, és sűrű masszát kapok. Ha túl sűrű, savas vízzel még lazítom. Fél óráig állni hagyom. Egy serpenyőben kevés kókuszolajat hevítek, kanállal beleszaggatom, és korongokat formázok a tésztából. Néhány perc alatt egyik-másik oldalát átsütöm.

 

Ha felszabadult a serpenyő, a mosott és felezett kajszikat nagy lángon átpirítom, majd kisebb cikkekre vágom. Épp elég az edényben maradt kevés, maradék kókuszolaj, de ha a palacsinták felszívták teljesen, akkor egy teáskanállal csorgatok a sütéshez a gyümölcsök alá. 

 

A palacsintákat még melegen megkenem a sajtkrémmel, sonkát tépkedek rájuk, és sült kajszival díszítem. 

 

Tipp: szeder és ribizli is mehet még hozzá, ha kéznél van. Ó, vagy málna. Isteni lesz. Egyéves kor után pirított diót is tehetünk rá. 

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr8414940374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.