“Termelőtől egészséges árut venni szexi”

ittaszezonportre.jpg

Amennyire csak lehet, szeretnék megbízható alapanyagokból főzni a családnak, ezért az utóbbi években több közösségi vásárlóhelyet kipróbáltam. Rájöttem, a doboz rendszer nem nekem való, többek közt mert egy évben nem használok annyi krumplit, mint amennyi egy heti dobozban van, viszont sok más zöldséget gyakrabban, mint mások, vidékre sem tudok utazni, hogy összegyűjtsem a termelők áruját, a budai biopiac pedig bő fél napos program lenne a város másik feléről. Tavaly kipróbáltam az IttaSzezont. Először almát és batátát találtam a friss termések közt, de időről-időre látható volt, hogy bővülnek, ötletesek és jól kommunikálnak. Kíváncsi lettem, kik ők. Kiderült, két anya szerelemprojektje. Jó hangulatú beszélgetés részese lettem, közben megtudtam, hogyan vernek át a piacon, miért is szexi termelőtől vásárolni, miért lesz jó gazda egy kiugrott multistából, és hogy munka mellett hogyan tervezhető egy heti menü egy háromgyerekes családban.   

 

Sok nőt a gyerekvállalás viszi a tudatos fogyasztás és fenntartható szemlélet felé. Azok viszont jóval kevesebben vannak, akik erre közösségi mozgalmat, majd vállalkozást tudnak alapozni. Hámori Zsuzsa (a címlapfotón jobbra) és Répássy Zsuzsanna (a fotón balra) a reklámszakmában és online marketingben eltöltött éveik után anyaként vágtak bele közös bizniszükbe. Hámori Zsuzsa számára a közösségi vásárlás és termelői piacok szervezése már nem volt újdonság, mert a 30km.hu applikáció egyik alapítója volt, amit szintén ismerek és használtam évekkel ezelőtt. 

 

Most beszélgetőpartnerem a másik alapító, Répássy Zsuzsi  (róla itt is olvashattok a Kürt Akadémia előadói között ) és a cég kommunikációs szakértője, a frappáns hírlevelek és a közösségi média szerkesztője,  Moharos Melinda volt, akik beavattak a kezdeti nehézségektől a termelők életén át a fenntarthatósági törekvéseikig sok mindenbe. 

 

Egy sorsfordító terhességgel kezdődött

 

“Tíz éve kezdett el foglalkoztatni, hogy mennyire nem mindegy, mit eszünk, amikor az első kislányunk után elvesztettünk egy második babát. Azelőtt mindenféle szemetet megettem, és akkor értettem meg, hogy azzá leszünk, amit megeszünk. Elkezdünk piacra járni, Ázsia boltba, bioboltba” - kezdte személyes történetét az azóta három gyerekes Répássy Zsuzsi. 

 

Csakhogy a piacos tapasztalatai sem győzték meg arról, hogy ott jó minőségű holmihoz jut. “Döbbenetes volt látni, hogy minden kofa ugyanolyan ládából veszi ki az ugyanolyan áruját. Ha megfigyeled, a legjobb őstermelőnek látszó zsánerek szerepelnek a piacon: idős bácsi, idős néni, középkorú férfi, fiatal, roma származású nő. Az összes zsáner ott van, aki bizalmat tud ébreszteni, és akiről egy érzékeny anyuka elhiszi, hogy azt ő maga termelte és egyébként is milyen szimpatikus. “

 

Az idei epercsalás is nyírbálta a bizalmat

 

Időnként egy-egy csalásra fény derül, mint például idén tavasszal arra, hogy a Nagybani Piacon az olcsó görög és spanyol epret (tudjuk, valójában szamóca) átcimkézik  és jóval drágábban, magyar eperként árusítják. Az import gyümölcsöt átlagosan kilónként 300 forintért vették át, és kacagva elkértek értük 1000-1200 forintot mézédesnek mondott, magyar, szabadföldi eperként.

 

img_0219.JPG

Tavaszi vásás volt: vegyszermentes, öko, családi, kisléptékű 

 

A szamóca legnagyobb része valójában nem szabadföldön, hanem fóliasátorban terem. Olaszországban és Spanyolországban hatalmas alapterületű sátrak állnak a rendelkezésre, ahol mindenféle zöldség és gyümölcs terem a világ igényeinek megfelelően, eperben mégis a görögök viszik a prímet, mert országuk fekvésének köszönhetően a legkorábban náluk érik be. Csakhogy ha utaztatni szeretnék kontinens-szerte ezt a kényes gyümölcsöt, akkor éretlenül kell leszedniük, és sajnos nem utóérő fajta. Azért aztán sem íze, sem tápanyagtartalma nincs érdemben, ráadásul a neveltetése meglehetősen vegyszerközpontú, és a szállítás miatt még az ökológiai lábnyoma is tetemes. Ez a kitérő annak magyarázatára szolgál, miért lenne fontos lehetőleg helyi és szezonális termékeket választani. 

 

 A hobbiból vállalkozás lett

 

A csalódása után Répássy Zsuzsi a Gödön élő barátnőjét  kérdezte, ismer-e valakit, aki megbízhatóan saját terméket ad el. Ő sem ismert akkor senkit, így lassan elkezdték ők maguk megkeresni a környélbeli termelőket, akik vegyszermentesen, jó minőségű zöldségeket, gyümölcsöket, húsárut, tejtermékeket és saját késztermékeket állítanak elő. Közben gyerekek születtek, termelők érkeztek-mentek, ismerősök is bekapcsolódtak a rendelésbe, közös lista, majd Facebook-csoport alakult. Végül a hobbiból vállalkozás lett, amikor a két Zsuzsi kockázati tőkére pályázott, és megnyerte. Ekkor, 2018-ban elindult az IttaSzezon. 

 

Eleinte ők keresték meg a termelőket, beszélgettek velük, megismerték, hogyan, miket termelnek. Az első rendelhető zöldségeik, gyümölcseik közé a batáta, alma és barack tartoztak, később már a termelők kezdék megkeresni őket, hogy működjenek együtt. 

 

Van az a réteg, amelyik nem bánja, ha ütődött az alma 

 

“Tapasztalták, hogy ha kimennek a piacra, bizonytalan, hogy megveszik-e az árujukat. Egy becsületes magyar epertermelő a vegyszermentes gyümölcsével labdába sem tud rúgni a mellette magyarnak hazudott külföldit áruló kofával szemben, akinek az epre nemcsak, hogy olcsóbb, de a vegyszeres kezelés miatt talán szebb is.” De szerencsére létezik már az a  tudatos vásárlói réteg, akiknek nem baj, ha kicsit ütődött a kezeletlen alma, akiknek természetes, hogy pár nap alatt megromlik az eper. Ha nem romlik, az gyanús. És akik megértik, hogy ha idén nem sütött a nap, akkor ha megszakad is a barack, nem tud olyan édes és zamatos lenni, mint tavaly volt. 

 

Kommunikációs szakértőként Moharos Melinda hozzátette, a termelők, akik őket megkeresik,  büszkék arra, amit csinálnak, fair módon állítják elő a terményeiket és nyitottak az újféle értékesítési lehetőségekre. “Mindkét oldalról megvan az igény arra, hogy korrekt és transzparens legyen a kapcsolat. Vannak gazdák, akiket digitalizálni kell, mert nem ismerik például az online számlázást, de ha akarják, belejönnek. És a fogyasztók igénye is, hogy tudják, mit vesznek. Mernek kérdezni, és a termelő őszintén válaszol” - mondta Melinda, akitől a címben kiemelt mondat is származik, miszerint termelői árut venni szexi. 

 

A gazdák küzdelmei

 

Minden tiszteletem azoké, aki saját árut állítanak elő. Mi a kis konyhakertünkben csigákkal meg aknázó molyokkal küzdünk, ők viszont ezer más dologgal még az időjárástól kezdve a méltatlan kereskedelmi kultúráig. “A nagybani felvásárlók lehetetlenné teszik az életüket. Megvolt az aszály, megvolt a viharkár, mégis megvan a termény, és ebben nagyon sok idejük, munkájuk, stresszük van benne. Azt a zöldséget, gyümölcsöt viszont megalázóan kevés pénzért veszik át a nagybani felvásárlók. Azon vagyunk, hogy méltányos áron tudjuk adni a terméküket, és segítsük őket abban, hogy eljussanak a fogyasztókhoz”- folytatja Zsuzsi. 

 

“Egy termelőnek rengeteg feladata van. Onnantól, hogy elveti, locsolja, szüreteli, feldolgozza, becsomagolja, annak minden higiéniai és jogszabályi formáját betartva odáig, hogy értékesítésre készre állítja. És akkor még marketingeljen, sales-szeljen, és könyveljen is? És legyen aktív részese a közösségének, hogy éledjenek fel újra a falvak? Ez lehetetlen.”

 

Itt a válasz tehát részben arra, hogy miért is nem lehet olcsóbb a termelői áru, mint a piacon beszerezhető egyencikkek. El kell fogadni, a kisléptékű és vegyszermentes zöldségek, gyümölcsök drágábbak, de vásárlásukkal a termelőket és a fenntartható rendszert közvetlenül támogatjuk. 

 

A kínálat bővülésével az idényzöldségeken és gyümölcsökön kívül időszakosan rendelhetők még adalékmentes gyümölcslevek, lekvárok, sajtok, tejtermékek, szendvicsfeltétek, mártogatósok, és zöldfűszerek és palánták is. Nem minden kapható egyszerre, és hosszú ideig, van, hogy csak egy-két szezonális termék rendelhető, és van, hogy több minden érik egy időben. 

 

Így lehet rendelni 

 

A rendelés online, a site-on zajlik. A gazdák jellemzően hetente egy alkalommal utaznak fel árujukkal Budapestre, ahol a nap folyamán több helyszínen úgymond roadshow-znak. A különböző átvevő pontokon, azaz pop-up vásárokon nagyjából 40 percet töltenek el, így a vevőknek pontosan kell érkezniük, hogy átvegyék a rendelést. Itt van lehetőség személyesen kérdezni tőlük, akik, mivel nem piacos kereskedők, mindent tudni fognak a saját portékájukról. Az átvevő pontokat praktikusan tervezték meg, ezt tapasztaltam én is a hozzánk legközelebbi zuglói ponton, az Egressy úton. Ők könnyen be tudnak állni a teherautójukkal, és a vevők is könnyen parkolhatnak. 

 

Miért jó együtt dolgozni egy kiugrott multistával? 

 

A nehézségek ellenére az utóbbi években még menőbb lett kézműves termékeket előállítani. Erről is kérdeztem beszélgetőtársaimat, hogy milyen termelői típusok vannak, és kivel könnyű együttműködni. Zsuzsi szerint a több generációs családi gazdaságokat vezetők nagyon profik, ugyanakkor az utóbbi években egy új, tudatos termelői réteg is kezd kialakulni: a kiugrott multisták. Ők azok, akik kiégtek, vagy gyerekeik születése után elkezdtek saját maguk termelni, vagy akár sajtot készíteni és korábbi szakmai hozzáállásukat folytatva fegyelmezettek, proaktívak és életrevalók. 

 

 A kis csapat céljai közé tartozik még, hogy minél fenntarthatóbb rendszert tudjanak működtetni. Műanyag dobozok helyett lebombó dobozokban csomagolni, hulladékmentességre törekedni, és a gazdák számára szeretnék lehetővé tenni azt is, hogy minél kevesebb utaztatással tudják eljuttatni a portékájukat. Összességében a vállalkozás ökológiai lábnyomát is szeretnék minél inkább visszaszorítani. 

 

Háromgyerekes családi menü 

 

És ha már a tudatos fogyasztást is emlegettem a poszt elején, Zsuzsit arról is kérdeztem, a munkája mellett mennyire tudja előre tervezni a családja ételeit, mikor, és hogyan főz. Elmondta, a szezonalitásban gondolkozva rendszerint heti menüt tervez, azt a hűtőre aggatja, ahhoz vásárol be, így a lehető legkevesebb étel végzi szemétként. 

 

“Szerencsém van, mert a férjem számára a főzés stresszlevezetés, úgyhogy sokszor nekem nincs is dolgom a konyhában. Amikor a gyerekek kicsik voltak és óvodába kerültek, akkor szembesültem azzal, hogy a reggelijük kenyér, a tízóraijuk az a gyümölcs, amit mi, a  szülők viszünk be, az ebédjük hús krumplival és az uzsonnájuk kenyér. Ha tehát zöldséghez akarjuk juttatni őket, akkor estére muszáj főznünk. Nálunk mindig van meleg vacsora, de ne gondolj öt fogásos fine dining menüre: egy spenótos tészta, egy zöldséges kuszkusz mazsolával éppen megfelel a hétköznap estékre.”

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr7014956884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.