Köleses fehérbabos hamis túrógombóc - régi kedvenc tejmentesen

turogomboc01_fin.jpg

Sosem hittem volna, hogy éppen a köles lesz az a gabona, ami nálunk majd a legtöbbször szerepel a családi rotációban. A gabonák kaméleonja: valamit nagyon tud, sósan is, édesen is. És tejtermék pótlóként is. Most, hogy az ismerősi körömben három csimota is van, akiknek hosszabb-rövidebb időre el kell hagyniuk a tejtermékeket, többet ötletelek a népszerű tejes csemegék pótlásán. Legutóbb egy fehér lencséből készült túrós palacsintával jöttem, most a túrógombóc pótlásának egy verziójával. Fehérbabbal duettben a köles olyan jó erőben van, mint a dob meg a basszus. Ráadásul ezzel a gyerekeknek a fehérje komplettálás is pipa. 

 

Apróim szeretik a Magyar népmeséket, és azokban a köles időnként visszatér, mint alap gabona. Van is egy kedvenc mondatuk, amelyet néha szerepjátékaik alkalmával idéznek: Király kis Miklós, gyere ki a híd alól, mert amikor akkora voltál, mint egy köleskása ezredrészi, akkor tudtam, hogy meg kell veled vívnom! Szóval nemcsak a konyhában, hanem említés szinten is megkerülhetetlen élelmezési alapcikk. 

 

Az utóbbi években reneszánszát éli a köles. A mentes és vegán trendeknek köszönhetően főleg, és nem lehet zavarba hozni rázósabb helyzetekben sem. Tudja a sajt, a túró illúzióját kelteni, kóstoltam már fermentálva joghurtféleség formájában, kuszkusz pótlására is remek és létezik például kölesliszt alapú vadkovász is, amelyből gluténmentes kenyerek variációi készülnek. 

 

Ahogyan arra egy régebbi, egészséges gyerekételekről írt összefoglalómban is utaltam, a gabona sokoldalúságát már a honfoglalás idején a Kárpát-medencében letelepedő magyarok is ismerték. Ők persze nem alkimizáltak vele, inkább csak kásákat, lepényeket készítettek belőle. Hagyományos népi fogásaink közül is többnek az alapja, például a hagymás zsírban párolt alföldi öregkásának, vagy az őrségi kölesdödöllének, és az eredeti ludaskását is kölessel készítették.

 

malnas_suti04_fin_1.jpg

 Egy másik, szeretett köleses gyerekdesszert például a málnás köleskoch

 

Idehaza a babos kölespitétől a kölespogácsán és gyümölcsös kölesfelfújton át a krémes, ropogós pohárkrémig többféle főételben, desszertben bevált, de szimpa köretként is például tavasszal grillezett spárgával, turbolyával. Ezt a gabonát is, ahogyan a többit, érdemes áztatni. Egyfelől azért, hogy kesernyés mellékízét elhagyja, és azért is, hogy fitinsav-tartalmát csökkentsük, ami akadályozni tudja a vele együtt fogyasztott, némely ásványi anyag hasznosulását.

 

Túrópótlóként nem önmagában szeretem használni, mert amit tud, a darabosság, rögös állag, azt nagyon jól kiegészíti a krémesre turmixolt főtt fehérbab. Ráadásul így még komplett fehérje, és jó szénhidrát forrás. 

 

A komplettálás lényege, hogy nem teljes értékű fehérjéket tartalmazó alapanyag mellé egyidőben olyat is választunk, ami tartalmaz hiányzó aminosava(ka)t,  és ezzel teljesebb értékűvé tesszük a fogást. Klasszikus példa a babos rizs, amelyben két fontos, esszenciális aminosav, a lizin és metionin találkozik (A gabonákban jellemzőbb a metionin és treonin, a lizin kevésbé, ami viszont a hüvelyesek egy részében megtalálható). A mogyoróvajas szendvics, a tejes zabkása, vagy a szintén nagy kedvenc mac’n’cheese (szül: sajtos makaróni) is így komplettált fehérjeforrás. 

 

A köles könnyen emészthető, így a hozzátáplálás első hónapjaiban kínálható. A babbal jobb várni a 11-12. Hónapig. Ebben az édességben némi szirup is van, ami lehet gyümölcsszirup, vagy méz, ha nem okoz gondot a fruktóz. Lehet akkor például almaszirup, és jó tudni, hogy az agavészirup is magas fruktóztartalmú. A juharszirupban a szukróz dominál (gyümölcscukor-szőlőcukor kombó). A rizsszirup magas szénhidrát tartalmú, fruktóz szempontjából viszont szegényes, és a makrobiotika előszeretettel használja. Mindent összevetve, ez a csemege egyéves kortól ajánlható (mézzel készítve másfél éves kortól). 


Hozzávalók: 

 

10 dkg fehérbab 1 napra áztatva

10 dkg köles legalább fél napra áztatva

1 dl kókusztejszín

1 kezeletlen citrom reszelt héja és az egész leve

5 dkg mazsola

1 evőkanál alma- datolya- vagy agavészirup, esetleg méz

1 kk almaecet

1-2 kk vaníliakivonat (alkoholmentes)

Só ízlés szerint

1 pohár kókuszjoghurt vagy más növényi joghurt

1 marék darabolt édes, és savanykás bogyós gyümölcs vegyesen (pl érett körte, alma, barack, illetve ribizli, áfonya, szeder, vagy akár narancs, mandarin, mangó, ami épp szezonálisan elérhető) 

 

A pirított pótprézlihez: 

 

2 db puffasztott rizstallér 

5 dkg zabpehely

1 tk olaj, vagy kókuszolaj

Pici fahéj

 

Elkészítés: 

 

A babot bő vízben, minimális sóval minél puhábbra főzöm, egy másik edényben a kölest szintén puhára két és félszeres vízben. Ezalatt a puffasztott rizstallért, és zabpelyhet finom szemcsésre darálom, és serpenyőben zsiradékon megpirítom, és megszórom egy pici fahéjjal. 

 

Ha a köles és  a leszűrt langyosra hűlt, egy keverőedényben jól elkeverem a kókusztejszínnel, facsart citromlével, és héjával, pici sóval, almaecettel, a sziruppal, vaníliakivonattal, és gombócokat formázok belőle. Tálaláskor növényi joghurttal és édes és savanyú gyümölcsökkel díszítem.

A bejegyzés trackback címe:

https://edespofa.blog.hu/api/trackback/id/tr8615232018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.