“Ha tüske szúr is, fogom a vedret, színültig gyűjtöm belé a szedret” Hála Gryllus Vilmosnak, hogy Szederbokor című dalával felkeltette nagyobbik kosztosom (majdnem 4) érdeklődést a nyár végi csodagyümölcs iránt, így aztán a piacon elég csak annyit kérdeznem a roskadozó rekeszekre mutatva: na, jöhet egy kis szeder? A kisebbik még megelégszik azzal, hogy a fekete bogyókkal kiválóan össze tudja kenni magát, nem kell ennél komolyabb marketing. Csak hát mi történik olyankor, ha én is a dal hatása alatt ragadtam és túlpakoltam a vedret a gyorsan romló gyümölccsel? Kipróbálhatjuk mondjuk a gyerekek kedvenc céklás diós mártogatósához adva az eredeti hozzávaló gránátalma helyett. Remekül sikerült, azóta ezt a receptet is felvettük a szendvicskrémek közé.
Bizonyára a madarak is sejtik, mennyi vitamin és ásványi anyag van a szederben, mert jócskán vadásznak rá nyár végén. Magas antioxidáns tartalma többek közt az agyműködést serkenti, madaraknál ez különösen nagy motiváció, tudjuk, de K-vitamin tartalma miatt a véralvadást is segíti, és van benne kalcium, magnézium, E-vitamin, és a szemet védő lutein.
Vannak, akik élősövényként alkalmazzák kerítés helyett - erre a Theodor Reimers fajta jó választás - mert a növény hosszú indákat és arra sűrű tüskéket növeszt, cserébe nagy bogyós terméseket is. Ez az ősi önvédelem a kártevők ellen, és részben azért is drága gyümölcs, mert kínzó a szedése.
Környezetvédelmi okból most már saját dobozokkal járok vásárolni, a sérülékeny gyümölcsöknek ez praktikus, viszont ezekbe több fér, mint az eldobhatósokba. Hazaérve muszáj átpakolni, hogy pár napig eltarthatók legyenek. A legjobb, ha papírtörlővel kibélelt tálban lehetőleg minél szellősebben pakolva mostatlanul, lefedetlenül tároljuk. Az így is megnyomódott példányok pedig mehetnek smoothie-ba, levesbe, süteménybe, húsokhoz mártásnak, vagy ez esetben mártogatóshoz adva.
Az inspirációt az a darált dióval és gránátalmával készülő grúz céklakrém adja, amelyet inkább a téli szezonban éri meg kívánni, mert most nincs értelmezhető áron kapható gránátalma. Van viszont ribizli, amivel a legegyszerűbb helyettesíteni, és van szeder is, amitől édesebb lesz, és még különlegesebb. Azt nagyjából sejtettem, hogy ez alapján a gyerekeknek bejön majd az újított céklakrém, de hogy a Malackaraj blogot alapító barátnőm is rákattan, amikor megkóstolja nálunk, az meglepetésként ért. Neki még dal sem kellett hozzá okvetlenül. Szóval felnőtteknek is merem ajánlani.
Hozzávalók:
1 közepes nyári cékla
10 dkg darált dió
10 dkg szeder
1 kis gerezd fokhagyma
Pici só, citromlé, őrölt koriander
Olívaolaj vagy semleges ízű, másféle extra szűz olaj
Zöldfűszerek lehetnek bazsalikom, koriander
Elkészítés:
A céklát meghámozom, felkockázom, megpárolom. Ha lehet, a fokhagymát nyersen aprítom, vagy reszelem a céklához, ha nem lehet, akkor egy kis serpenyőben a gerezdet egészben megpirítom és úgy aprítom a zöldséghez. Hozzákeverem a szedret és együtt leturmixolom. Beleforgatom a darált diót, sózom, citromozom, hozzáadom a zöldfűszereket, meglocsolom olívaolajjal.