Amikor egy Kaláka koncert után betértünk a Vai me! grúz látványkonyhás gyorsétterembe, meglepetésemre nem a hacsapuri lett a nagy sláger. Egy előétel, a céklás pkhali vagyis a grúz céklakrém úgy elfogyott pillanatok alatt, mint az első kosár ananász a thai majombüfé fesztiválon. Persze nincs sok megfejtenivaló abban a kérdésben, mit tud a gyerekek körökben kétes népszerűségű cékla, amikor olyan finomságokkal játszik egy bandában, mint a pirított dió vagy a gránátalma. Ez a zseniális grúz mártogatós fűszeres, jellegzetesen borsos, úgyhogy itthon egy gyerekváltozatot nyújtottam be minőségellenőrzésre néhány nap múlva vacsorakor, és abból sem kellett eltenni másnapra.
Miután a téli cékla kifutott, kis szünet után már megjelent zsengébb, frissebb ízű nyári cékla. Ez egy újabb esély a kultúrnövény megszerettetésére, mert jó esetben sokkal lágyabb, kevésbé kesernyés, főleg ha sikerül elcsípnünk a gyönyörű, csíkos, úgynevezett chioggia fajtát. A hagyományos grúz előételben - amely spenótos változatban is létezik, talán ismertebb is - a cékla levelét is bele szokták metélni, úgyhogy azt is meg lehet próbálni. Az eredeti krémhez képest a gyerekváltozat kevésbé fűszeres, bors egyáltalán nincs benne, az ecetet citromlé helyettesíti, és belekerült egy kis körte is, hogy tovább lágyítsa a cékla ízét. Gránátalmával másfél éves kortól, anélkül egyéves kortól kínálhatjuk.
Hozzávalók:
Kb 20 dkg cékla
½ körte
7-8 dkg darált dió (vagy vegyesen dió és kesudió)
Néhány szál metélőhagyma
3-4 ek gránátalma
citromlé, olívaolaj
Opcionális: friss koriander, aprított céklalevél
Elkészítés:
A sütőt 190-200 fokra melegítem. A céklát megtisztítom, és alufóliába tekerve 40-60 perc alatt megsütöm.
A körtét meghámozom, felkockázom, a diót megpirítom, majd ledarálom, a gránátalma magjait kioperálom. A sült céklát felkockázom, és a körtével együtt botmixerrel lepürésítem, hozzákeverem a diót, a citromlevet, a zöldfűszereket, és a gránátalmát. Egy kis olívaolajjal meglocsolom.