Túrós palacsinta lencséből? Naná! A gyerekkor ízei mentesre hangolva

A palacsinta érzelmi ügy. Mindenkinek úgy tökéletes, ahogy a nagymamája sütötte. Nemcsak azért, mert kistérségi szinten övé volt a legfinomabb, és még a Bolshoiban sem tudtak olyan kiművelt feldobásokat, ahogyan ő pörgette a tésztát. Hanem mindazért a törődésért, kényeztetésért, elfogult…

olvass tovább

Almás csicseripalacsinta kecskesajttal, sonkával, pirított kajszival

Kecskesajtkrém sonkával és pirított gyümölccsel - furcsán hangzik? A gyerekeim nagyon szeretik így. Sőt, ahogy nézem őket, mennyire élvezik egyszerre az édeset, sósat, a saját gyerekkorom jut eszembe,  hogy imádtam az almát sajttal, a virslit áfonyalekvárral, és a jó sült pörcös túróscsuszát…

olvass tovább

Van remény: nem szeretem zöldséges zabpalacsinta

A zöldségeknek mindig megvannak a maguk ellenzéki frakciói. Ígéretekkel, egyéni akciókkal lehet ugyan próbálkozni, de a siker kiszámíthatatlan. Nálunk épp a sóska és a brokkoli az, amit többféleképp is készíthetek el, három eset lehetséges: A: egyévesem sértődötten végigmér, majd szabadulni próbál…

olvass tovább

Jani papa szezonnyitó barnarizslisztes palacsintája

Annak idején, amikor a másik felem úgy érezte, készen áll az apaságra, azt nemzetközileg is elismert szimbólumokkal jelezte. Kaptam tőle egy profi palacsintasütőt, és néhány, vicces formájú mézeskalács kiszúrót. Palacsinta nélkül nincs gyerekkor. Igazából felnőttkor sincs, ezért baljós a pillanat,…

olvass tovább
süti beállítások módosítása