“Eleinte nagyjából a védőnőre hagyatkoztam, aki egy idő után egy tápszergyártó kiskönyvét adta nekem miheztartás végett, úgyhogy kicsit megrendült a bizalmam”- mondja Veronika. A hozzátáplálás indulásakor sok a kérdés: mikor kezdjük, mivel kezdjünk, mennyit kapjon, honnan kapjon, bio vagy nem bio, ki mond hülyeséget, kinek a tanácsa mérvadó. Még több a kérdés, ha a szoptatás ideje alatt látható, hogy a gyerek valamire érzékeny. Anyák mesélnek a kezdetekről, kétségeikről, megoldásaikról, büszkeségeikről: van köztük féltő, laza, vega, gurmé, allergiás, szétszórt, és biofasiszta is, mert fontos a diverzitás. 1. Rész.
Nem muszáj almával kezdeni: 25 tanács hozzátápláláshoz
Szilárd ételeket bevezetni izgi
“Mindenki azt mondta, hogy akkor kezdjük el, amikor Barni hat hónapos lesz. Így hat hónaposan kezdtük”- vázolja a leginkább klasszikus utat Kinga, aki várta, hogy eljöjjön az idő, mert úgy tartja, hogy a szilárd ételeket bevezetni “izgi”. Habár kisfia korábban ekcémás volt, egyik étel kóstoltatásakor sem tapasztalt nála érzékenységet.
Amellett, hogy izgi, egy csomó kérdés felvetődik egy anyában, mielőtt az első kóstolóval megkörnyékezné a babáját. “Áh, nem volt sok dilemmám. Csak hogy hogyan, mikor, mennyit, mit adjak majd neki, mit kell főzni, mit párolni, mit reszelni, mit adhatok héjjal, stb”- mondta Szilvi, aki Dorka lányát négy hónapos korában kezdte el hozzátáplálni, mert a szoptatás idején emésztési problémákból kiderült, érzékeny a tejre, tojásra, szójára, és a gasztroenteorológus emiatt javasolta a korábbi kezdést. A pontos indoklást nem tudjuk.
Kóstolt mindenfélét, de csak passzióból
Általában a három leggyakoribb tanács a megfelelő idő kiválasztásához az, amikor a baba már valamennyire tud ülni, amikor a nyelvkilökő reflex - vagy annak legendája - már nem jellemző, illetve amikor elkezd érdeklődni az iránt, hogy a szülei, testvérei mit esznek. Elég gyakori, hogy egy ülni még nem tudó baba az ételek iránt érdeklődik, de ez nem jelenti feltétlenül, hogy a Bocuse d’Orra készül, alapesetben minden érdekli, amit a családjától lát, és mindennel játszana, ami egy kis munkával elérhető.
Az ideális a hat hónap körüli kezdés, de van, hogy plusz-mínusz csúszik az első kóstoló. “Csabi öt hónapos volt. Akkor érett a görögdinnye és sok-sok finom gyümölcs. Érdekelték a gyümölcsök, és mivel nagyon jól szopott és kicsattanóan egészséges volt, úgy éreztem, rábízhatom, ha nagyon szeretne valami teljesen veszélytelen dolgot megkóstolni” - mondja Veronika, aki úgy fogalmazott, hogy kiisfia ezután sokáig úri huncutságnak tekintette a hozzátáplálást. Kóstolgatott mindenfélét, de csak passzióból.
Hat hónaposan még nem állt készen
Van, hogy maga a szülő tekinti úri huncutságnak az evést, a főzést meg extrém sportnak, amit szívesen néz, de maga nem biztos, hogy benevezne rá.
“Világéletemben rossz evő voltam. Van, hogy észre sem veszem, hogy éhes vagyok. Máskor ahol ér az éhség, ott bekapok valamit, sokszor esténként arra sem emlékszem, hogy aznap mit ettem. Főzni sem nagyon szoktam, rendelünk inkább. Nekem elég komoly kihívás volt a fiam születésekor, hogy rendszert vigyünk a napokba, és féltem a hozzátáplálástól is, hogy sok lesz a macera, hogy honnan fogok ihletet meríteni, hogy mit adjak. Összeolvastam mindenfélét, aztán elmentem a piacra”- emlékezett a kofákkal való nagy találkozására Zita, akinek kisfia azóta három éves, és a családi mintát viszi tovább, hektikusan eszik.
De úgy néz ki, ez a ritkábbik eset. A többség szeret enni. Időnként persze adódnak spéci körülmények. “Levente hat hónapos korában megkóstolta az almapürét. Ízlett neki, viszont székrekedést okozott, ebből úgy láttam, még nem áll készen” - mondja Ágota, aki végül a kisfia kilenc hónapos korában kezdte rendszeresíteni a szilárd ételeket, pedig szívesen kísérletezett volna már.
A marhahústól változott a gyerek szaga
Miután a hozzátáplálás elkezdődött, néhány tipikus hatás bekövetkezhet. Egyrészt megváltozik a baba emésztése. Elképzelhető, hogy éjjelente is többször ébred, mint szokott, és ha épp nincs fogzás, front, telihold, ár, apály, buli a szomszédban, vagy akár Szaturnus-kvadrát, ami a nyugalmát zavarná, akkor azért, mert számára addig ismeretlen folyamatok zajlanak benne.
“Szegénykém az első napokban egyáltalán nem tudott kakilni, szóval nagyon gyorsan a meggy-szilva-cékla felé vettük az irányt. Kellett neki egy-két hét, amíg az emésztése átállt. Később a marhahús okozott még rosszabb éjszakákat, plusz kicsit büdi lett, ha marhahúst evett, úgyhogy abból jócskán visszavettünk és inkább borjút kap”- avatott be a gyermeki kémia változásaiba Bori, az egyéves Simon édesanyja.
A másik tipikus hatás, hogy a szoptatás módja, mennyisége, népszerűsége változik. Ettől is előre tart néhány anya, például Bori is. “Egy-két hónapig nem változott semmi, aztán egyszer csak drasztikusan csökkent a szoptatások száma. Egy szoptatási sztrájkot kellett túlélni, de aztán újra visszatért a szoptatáshoz. Ez viszont, ahogy észrevettem, nem az evéssel függ össze.”
A szoptatás-hozzátáplálás ügy kényes egyensúlyára még visszatérünk, de előbb még a további spéci esetek kövekeznek. Például a különböző intoleranciák.
Megoldjuk, még ha pofátlanul drágának is találom
Robertáék hét hónapos korban kezdték a szilárd ételek bevezetését dietetikus és gasztroenteorógus segítségével, mivel kisfia ekcémás volt. A GAPS-hozzátáplálási protokoll szerint húsalaplével kezdték a kóstoltatást - ami elsőre nem tűnt a legkönnyebb útnak, mivel a szülők vegetáriánusok - és a következő lépés a szárnyasmáj, majd a tojássárgája lett volna.
A leves ugyan ízlett Gellértnek, de az ekcémáján nem segített a megszokottól eltérő étrend, így hamarosan áttértek a hagyományos zöldség-gyümölcs protokollra, de eleinte a gyümölcsöket is párolva. Jó döntésnek bizonyult, mert a kisfiúról kiderült, a tejfehérjén és laktózon kívül a tojásra is érzékeny.
Amikor a szülők küzdenek valamilyen intoleranciával, vagy allergiával, akkor is jóval több a hozzátáplálási dilemma. “Az apja asztmás-allergiás, jómagam pedig szénanáthás és néha ekcémás vagyok. Ezek mind összefüggnek a gyomorral, és mivel nagy a halmozottság, következésképp az esély arra, hogy a kislányunknak is legyen valamilyen allergiás megbetegedése. Ja és persze a jó öreg növényvédőszerek, és az állatokba nyomott szarok, mint növekedésserkentők is rettegéssel töltenek el, így mi biofasiszták lettünk. A mai napig a kislányunk ételeinek 95%-a bio. Szerencsére meg tudjuk oldani, még ha pofátlanul drágának is találom az egészet” - részletezte a közel másfél éves kislányát nevelő Barbara.
Már nem vagyok annyira para-anyuka
“Egyszer volt egy kis para, amikor az aktuális ajánláshoz képest bő egy hónappal később adtam neki az első, gluténtartalmú zabpelyhet. Elképesztően bejött neki, ezért egy kicsit elhagytam a fokozatosság szabályát. Rá másfél napra véres volt a széklete, de kitenyésztették és semmi. Utána egyrész 10 napig csak anyatejet és az addig gondot nem okozó élelmeket kapta, másrészt még jó pár héttel elhalasztottam a következő gluténadagot. Aztán már semmi baja nem lett.”
Veretes igazság, hogy az allergének bevezetésétől azok a szülők tartanak, akik családjában előfordul valamilyen érzékenység. Ez alól a laktózérzékeny Veronika kivétel, aki bár a nyers tejet nem, de a fermentált tejtermékeket, joghurtot, kefirt bátran kóstoltatta a kisfiával, és nála semmi probléma nincs ezekkel.
De allergia nélkül sem mindig egyértelmű, mit mikor ajánlott bevezetni. Mindenki mást mond, úgyhogy végül az egyénre szabott iskolák válnak be. “Egyik este játszottunk, én banánt ettem, kivette a kezemből. Másik nap pedig a narancsot simán. Azért, mielőtt ehetett volna belőle, megnéztem, hogy mit ajánlanak, mennyi idősen szabad. De annyi hozzátáplálási lista van, mindegyiken más szerepel. Mivel láttam, a narancsot annyira kívánja, és olyan jóízűen eszi, hogy gondolom, valóban jól esett neki. Már nem vagyok annyira para-anyuka” - mondja Ágota.
Ha nem tudja megrágni, ügyesen kiöklendezi
Ha a szülő önmagát nem paráztatja, van, hogy a környezet szívesen megteszi. Több gyerekorvos a barokk puttócskákból kiindulva forszírozza a szülőt arra, adjon többet, változatosabbat, szénhidrátdúsabbat, közben a rokonok családi félrenyelés történetekkel szórakoztatják őket a darabos ételek bevezetése előtt.
“Csabi hét hónapos kora körül beleevett a banánomba. Nem féltem ettől, mert amit nem tud megrágni és úgy próbálja lenyelni, azt ügyesen kiöklendezi.” A banán Kingáéknál is bevált, mint első darabos falat. 8-9 hónapos korában Barnabásnak öt foga volt erre a műveletre.
“Nálunk a banánszezon egy éves kor körül indult, noha sokan azzal indítanak. A déli gyümölcsökkel a vegyszerek miatt óvatosabbak vagyunk. Az első hozzátáplálós hónap pépesítéssel telt, de ahogy lett pár foga, Ádám egyből darabos ételt kapott. Barack, cseresznye, dinnye, zöldségek - ezeket a barátnőim megrökönyödésére már kockáztam neki” - számolt be szokásaikról Gabi.
Hogyan vegyem rá a rágásra?
Klasszikus első darabos falat az almakocka, és a kölesgolyó is. Ez utóbbival az evéssel hadilábon álló Zita próbálkozott, és úgy fogalmazott, “Dani ügyesen elbánt vele 8 hónaposan, úgyhogy a pépen túli világ felé az első lépést kipipálhattuk.”
A rágásra megtanítani egy gyereket nem mindig a legegyszerűbb. “ Simon iszonyú mohó, hamar türelmetlen lesz, ha kis darabokban tudja csak magához venni az ételt, és amint nem figyel eléggé, félrenyel és öklendezik a mai napig. Próbálkoz(t)unk banánnal, egész hámozott almával, kenyérhéjjal, sült-főtt zöldséggel, sütöttem neki babakekszet, de kábé mindegyiknél ez a helyzet.” Ehhez hasonlót több anyától is hallottam, és nincs egyetemes megoldás. Nálunk körülbelül fél év volt, mire a kislányom megtanult rágni.
És még mindig nem fogytunk ki a dilemmákból
A kérdéseknek azonban még mindig nincs vége. Hogyan alakítsuk az étketési szokásokat? A szoptatáshoz képest mikor és hogyan adjuk a szilárd ételt? Vannak az egyszerű megoldások - kóstolás után szoptatás, vagy fordítva - és vannak nehezebben követhetők.
“Védőnői javaslatra kábé két órával a szoptatás után kínáltam szilárd étellel, majd miután befejezte, még anyatejjel. Azóta 3-4 óra telik el a szoptatás és a szilárd étkezés között (ezután rögtön tejjel kínálom még mindig), a szilárd étkezés után viszont 1,5-2 órával ismét tejjel kínálom, mert a hozzátáplálás kezdete után megcsappant a tejmennyiség, épp próbálom visszahozni. Este is kap már szilárdat, hat óra körül, utána meg fürdés után, alvás előtt kínálom anyatejjel” - vázolta szisztémáját féléves kislányával Szilvi.
Robertáéknál és Ágotáéknál két szoptatás között, amolyan független kóstolóként vált be a hozzátáplálás, és ez hasonlóan működik Veronika kisfia esetében is. “A szilárd ételt akkor adtuk, amikor mi is ettünk, szoptatás pedig akkoriban kábé háromóránként volt, de annak időpontja a reggeli első szoptatástól függött. Így lényegében független volt a szopi az evéstől”- mondta Veronika.
A fő kérdés itt az, hogy az anya ki szeretné-e váltani a szoptatást szilárd étellel, vagy nem. Kingáéknál az előbbi volt a cél. “Eleinte szoptatás előtt kínáltuk, később már helyette. Így szépen lassan kiváltottuk a szoptatást.”
A folytatásban az anyák arról beszélnek, bevált-e náluk az igény szerinti hozzátáplálás, mik a gyerekeik kedvenc és utált ételei, hogyan oldják meg a gyerekkaját, ha utaznak, és hogyan kezdett el együtt enni a család. Nemsoká itt a 2. Rész.
Addig is néhány ötlet a pürékorszakhoz:
Rozmaringos cukkinis körtepüré
Spenótos bazsalikomos zöldborsópüré
Kókusztejben párolt édesköményes zellerpüré
Kapros paradicsomos tökfőzelék
És néhány babasnack a rágás gyakorlására: