Minden nyáron felidézem a nagymamám málnaszószának az ízét. Abban az időben még szörphöz, befőzésre is simán félre lehetett tenni a szezonban, most már inkább csak akkor, ha tíz percen belül sok ezret szeretnénk ott hagyni egy gyümölcsösstandon. Nemrég olvastam, hogy málnaválság van itthon, évről évre egyre kevesebben érzik úgy, megérné nekik málnát termeszteni, pedig a hazai fajták nagyon jók, gurulósainkat külföldön is keresik. Íme hát egy málnaoptimista poszt egy szeretett, gyerekkori édességem, a rizskoch (a hitelesség kedvéért rizskók) újragondolásával.
Nemrég közleményt adott ki a magyar málnaválság okairól és megoldási javaslatáról a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. Azt tapasztalják, hogy minden évben kevesebben vállalják a málnatermesztéssel együtt járó kihívásokat. Ma már alig 300-400 hektáron foglalkoznak országosan málnával a szervezet fertődi telephelyének vezetője szerint, míg például húsz évvel ezelőtt komplett falvak málnáztak.
Részben a kézi szedés miatt tartósan drága a gurulós minőségű gyümölcs átvételi ára. Ahogy más ágazatban is, itt is nehéz munkaerőt találni, és az idei tavaszi fagykárok és a hőhullámokat hozó nyár még inkább nehezítette a helyzetet. Amúgy a hűvös, esős nyarakat sem szereti a málna, semmi szélsőség nem a barátja.
A hazai málnafajták közül az egyik legelterjedtebb a fertődi zamatos, amit ez a szervezet szaporított. Amellett, hogy a mélyhűtött gyümölcspiacon jól pörög, bírja a fagyasztást, kiskerti és bio termesztésre is alkalmas, erős termésű, nem túl érzékeny. Van ezen kívül még a fertődi aranyfürt sárga málna, amelyik kifejezetten édes, alacsony savtaralmú és a fertődi narancssárga málna, ami kétszer terem: június elején és augusztus közepetájt, de még sosem volt hozzá szerencsém.
Érdekességképp a fertődi zamatost Oroszországban, Kínában és Szerbiában is ismerik, mostanra a helyi fajtáknál jobban teljesít az MKSZN szerint, és mivel munkaerőt is találnak a málna kitermeléséhez, olcsóbban tudják adni. A szervezet szerint pályázatokkal, támogatással kellene segíteni a magyar gazdákat, hogy visszatérjen a kedvük a málnához.
Nálunk kiskerti keretek közt nagy kedv van a málnához, csak mivel idén ültettük, még várnunk kell. Nagy kedvenc ez a gyümölcs. Legutóbb, amikor egy dobozzal vettem, még a piac kijáratáig sem bírta ki, a gyerekeim úgy álltak készenlétben, mint a jégmadarak a pisztrángtelepnél, és még helyben szétkapkodták. Arra jutottam, hogy bár nem akaródzik 2000 forint/ kiló alá menni az ára, néha támogatni kell ezt az ágazatot.
Ha a málna eljut az otthoni feldolgozásig, akkor például a klasszikus rizskók reformosított változata méltó hozzá. A nagymamám legtöbbször málnaszósszal készítette, ezt felturbóztam egy kis friss ribizlivel. A rizst rostban gazdagabb kölesre, a cukrot pedig aszalt gyümölcsökre cseréltem.
Hozzávalók (ha muffinsütőben sütöm: 10-12 db lesz)
15 dkg hántolt köles
Kb 5 dl növényi tej
1 közepes édes alma
3 db tojás
1 nagy marék aszalt gyümölcs vegyesen (mazsola, és például aszalt sárgabarack, aszalt alma)
Kezeletlen citrom reszelt héja,
Pár csepp vaníliaesszencia
A szószhoz:
20 dkg málna
20 dkg ribizli
6-7 szem aszalt datolya
Ha sűrábben jobb lenne: 1 kanál almapektin
Elkészítés:
A sütőt 180 fokra kapcsolom.
Az almát megmosom, héjastul lereszelem. A kölest jól megmosom és a reszelt almát beleforgatva növényi tejben puhára főzöm.
Amíg fő, az aszalt gyümölcsökat aprítom és miután levettem a tűzről a jó masszív kölest, belekeverem, hozzáadom a vaníliaesszenciát és belereszelem a citrom héját.
A tojásokat szétválasztom. A sárgáját hozzáforgatom a masszához, ha már nem forró, a fehérjét pici sóval kemény habbá verem, és azt is óvatosan hozzákeverem.
Tortaformába, őzgerinc formába vagy muffinformába egyengetem, és a formától függően kb 30 perc alatt megsütöm.
Amíg sül, összerottyantom a szószt: málnát, ribizlit, és az apróra vágott datolyát időnként kevergetve nagyjából tíz perc alatt elkészül.