Van egy kis mártogatós mániám. A hozzátáplálás idejétől mindenféle, színes zöldségpürével gletteltem a gyerekek kedvenc kenyerét, rizstallérját, amit kis katonákra vágva önállóan ehettek. A színek, a variálhatóság, és a puha krém együtt bevált, az én szempontomból pedig az volt megnyugtató, hogy rövid idő alatt így sok zöldséget, esetleg hússal, hallal komplettálva és a turmixolással koncentrálva lehet rövid idő alatt a fejlődő szervezetekbe juttatni. A hozzátáplálás időszaka után is tartja magát ez a hagyomány, csak a mártogatósok fűszeresebbek lettek. A zöldségek és gyümölcsök kombinálása is működik, például így, málnás bruschetta formájában.
Már a gyerekek előtt is rengeteg mártogatóst készítettem. Amikor életmódot kellett, hogy váltsak, és elhagynom a gluténtartalmú gabonákat, akkor egyúttal a felvágottakat is elengedtem (de nem a házi kolbászokat). A gluténmentes kenyereket, még a saját sütésűt sem tudtam annyira megszeretni, hogy a nyomába érhessen egy ropogós héjú, kovászolt parasztkenyérnek, így maradtak a humuszok, krémek, pástétomok. A korábbi 70 százalék kenyér - 30 százalék zöldség arány rövid idő alatt megfordult. Van, hogy a zöldségkrémet is zöldséggel eszem, darabolt sárgarépával, uborkával, szárzellerrel. Ebben a gyerekeim nem tekintenek példaképnek, de ez rendben van így, az ő szervezetük más arányban igényli a sült, vagy párolt zöldségeket és a szénhidrátokat.
Céklából, zöldborsóból, csicseriborsóból, vöröslencséből a legtöbb kísérletre vevők, de a nyers zöldséges mártogatósok közül csak avokádós és paradicsomos változatokkal kvalifikálhatom magam vacsorára. Eredetileg az olasz bruschetta nem is tartalmazott paradicsomot, csak fokhagymával bedörzsölt, majd olívaolajjal meglocsolt, pirított kenyér volt, és a lényeg a kenyér minősége volt, és a pirítás módja. Van, aki szerint csak plantin sütve, van, aki szerint csak szabad tűzön pirítva lehet tökéletes.
A feltétekkel nagyon jól lehet variálni: gombával, padlizsánnal, lágy sajtokkal nem lehet hibázni, de az viszonylag új felfedezés a számomra, hogy a paradicsom, a málna, a bazsalikom és a citrom mennyire jóban vannak egymással. Ezt a kombó málnával együtt másfél éves kortól kínálható, nélküle korábban is.
Hozzávalók családi adaghoz:
- Mindenki kedvenc kenyere
- 4-5 db húsosabb paradicsom
- 1 marék friss málna
- 1 fokhagyma
- Néhány levél friss bazsalikom,
- Esetleg egy kevés borsikafű
- Pici metélőhagyma
- 1 tk balzsamecet
- Pici citrom
- Olívaolaj
Elkészítés:
A paradicsomokat megtisztítom, apróra kockázom. Mehet hozzá egy kis metélőhagyma, friss, tépkedett bazsalikom és borsikafű, citrom, balzsamecet. Óvatosan összekeverem, nem sózom, hogy ne essen össze, és a végén ráhalmozom a málnát. A hűtőben hagyom kicsit összeérni.
Olívaolajat csepegtetek egy tálba. A kenyérszeleteket bedörzsölöm a tisztított fokhagymával (ha bírják a gyerekek, a kislányomnál például ez a fázis kimarad), ecsettel olívaolajat kenek rájuk és serpenyőben mindkét oldalukat megpirítom. Tálalás előtt ismétlem az olívaolajat, hogy a bruschetta ne áztassa el a pirítóst, és a tetejükre halmozom a málnás, paradicsomos szószt.
További szendvicskrémek, mártogatósok:
Grúz céklakrém grántalmával, dióval
Citromfüves zöldborsókrém
Ribizlis rebarbaracsatni
3 remek, bababarát májpástétom
Vöröslencse humusz a legkisebbeknek