Ha újra lehetne osztani a vendéglátáshoz kapcsolódó, hagyományos kifejezéseket, akkor szívesen lecsapnék a “házias ízek”-re. Ne csak azoké legyen, akik tenyérnyi húsból tányérnyit tudnak klopfolni, akiktől mindig kérhetünk egy kis dűlőszelektált koleszterint és akiknek a fehér rántás előre köszön. Felajánlanám mindazoknak, akik szeretettel főznek bármit, még ha az natúr és könnyű is. A röszti vagy tócsni házias fogás, és lehet jó nehéz, ha krumpliból készül és olajban sütjük, de vehetjük könnyebbre is. Ahogyan a majonéznek is lehet olyan változata, ami egy kisgyerekeknek könnyebben emészthető, mint a nyers tojássárgája olajjal. Itt egy könnyített, nyárias kombó.

A sárgabarackra különösen igaz, hogy gondoskodó gyümölcs, például piteként, barackos gombócként, vagy császármorzsaként (későbbi életkorokban pálinka formájában is) tudja nyújtani a legtöbb törődést. De nyersen, a fa árnyékában felfalva is megadja mindezt, és hajlamosít arra is, hogy túlegyük, túlszedjük, túlvásároljuk magunkat belőle. Nem baj, mert az édességeken kívül is sokoldalúan használható, én legalábbis szeretem sós ételekben is megmutatni a gyerekeknek, mit tud. A közelgő Gönci barack vigasság alkalmából azt is összegyűjtöttem, mit érdemes tudni a kajszikról, kiváltképp a gönciről.

Valaha, amikor az maják a kakaót az istenek italának nevezték, még szó sem volt finomításról. Nem ismerték a csokoládés forgószeleket a gabonamezők fölött, sem a trükköt, hogy ha még egyet kevernek maguknak, ráfoghatják a nyuszira. A világ kedvenc édességéről, a csokoládéról mindig is állították, hogy tápanyagokban gazdag, az utóbbi években viszont a nyers kakaó kapja a hájpot, mint superfood. De meddig számít nyersnek, és honnan finomítottnak? Mi a különbség ízben? Tényleg érdemes-e inkább a drágább nyers kakaót vennem a gyerekeknek? Ezekkel a kérdésekkel tébláboltam néhányszor a bioboltban, majd úgy döntöttem, részleteiben utánajárok a kakaó-ügynek. Végül megosztom egy szeretett nyers kakaós alapreceptünket is.

A vadhús gyógyszermentes, ásványi anyagokban gazdag, gyerekeknek is adható - részben ezek az érvek szólnak mellette. Az utóbbi időben megszerettük a vaddisznót, csak épp nehéz hozzájutni általában vadhúsokhoz. De biztos, hogy egészséges? Biztonságos? Milyen kortól adható babáknak? Hogyan működik a vadfeldolgozás és miért csak pörkölthús kapható a legtöbb helyen? És mi a helyzet a sertéspestissel? Főleg ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Sportvadásszal, vadfeldolgozóval, dietetikussal is beszélgettem vadügyben és megosztom a kedvenc vaddisznó curry-nk receptjét.  

Ha konyhafőnökeim meglátják, hogy zöldborsó készül, nyersen is szeretnek belekapkodni. Én is imádtam gyerekkoromban fagyottan ropogtatni, vagy kifejtve szemezgetni. Ennek kultuszát már a kései szocialista slow life mesekönyve, a Baba első lexikona is ápolta. A mű célja volt, hogy a kisgyerekek a saját mindennapjaikra ismerjenek a könyvbeli történetben. A zöldborsós epizódnál a saját gyerekeimre ismertem, akiknek időnként ezt a hűsítő, citromfüves, lime-os zöldborsós mártogatóst készítem.  

Nem tudtam belenyugodni, hogy a kisebbikem nem szereti a zöldspárgát.  Miért nem szereti? Zsenge, lágy, rügyes sípja roppanós, és az íze nem tolakodik mindenek elé. Nem múlhat el a szezon anélkül, hogy pár, gyerekekre kalibrált ötletet ki ne próbáljak vele, így kísérletképp éppen két jolly jokerrel, az aszalt fügével és a kukoricával kombináltam. Meglepően jó lett az eredmény. Hármójuk egymás iránt tanúsított türelme, toleranciája, egymás jó tulajdonságainak az erősítésével példaértékű napjaink egoista világában.

Kevés olyan sütemény van, amit nem családilag készítünk, és szívesen adom a gyerekeknek. A Franziska Organic sütiket ki kellett próbálnunk, az összetételük alapján régóta érdekeltek. Horváth Franciska a bűntudatmentes édességekben hisz, szereti az egészséges alapanyagokat, keresi a superfoodokat.  Családja nem járt örömtáncot, amikor megtudták, hogy közgazdász lányuk cukrász lesz, és a mostani édességdömpingben szeretne érvényesülni. Beszélgettünk arról is, honnan gyűjti a receptjeit, milyen utazások inspirálják és kérésemre egy turbósított brownie receptjét is megosztotta.

A labda gömb és pattog, a hús golyó és omlik, a gyöngyfűző készlet az ágy alá gurul: a gömb alak mozgalmas, és csupa izgalom kapcsolódik hozzá. Egy újabb, jól variálható csudagolyó következik, ami szerethetővé teszi a főzelékeket, önmagában uzsonnaként is megállja a helyét, babakézben különösen jól áll, és édes verzióban gyümölcslevesek betéte is lehet.

A borjúbrízt egy szombat reggel fél 7 tájban szerettem meg. Az akkor tízhónaposom átfogzott  éjszakája után épp az ő és nővére zabkásáját próbáltam sürgősen összerakni, és feltettem a teát, a karobot, meg a kávét, ki mivel stimulálhatja magát, amikor érkezett az apjuk: “hagyd az egészet, én csinálom a reggelit. Vettem borjúbrízt.” Borjúbrízt? Ó, már nem is emlékszem rá, mikor ettem utoljára borjúbrízt (soha). Hálás vagyok neki ezért.  Nagyon könnyű elkészíteni, tele van fehérjével, édeskés és gyerekbarát állagú, azóta többször is készítettük. Azt pedig, hogy mikor vezethetjük be, és miért egészségesebb belsőség, mint mondjuk a máj, elmondja a dietetikus.

Mennyit kísérleteztem már, hogyan tegyem szerethetővé a gyerekeknek a pasztinákot. Rejtettem zöldborsós raguba, curry-kbe, kevertem édességbe, kínáltam sült köretként. Arra nem számítottam, hogy egyszer majd egy mesekönyvből sütök pasztinákpitét, és szó nélkül fogy. Kalas Györgyi Tilda és a kövér macska című meseregényének alapja az ételmentés, és közelebb visz olyan alapanyagokhoz, amelyekhez kevesebben nyúlnak. A sütésen kívül a szerzővel is beszélgettem, például arról is, hogyan oldja meg egy vegetáriánus és egy húsimádó lány mellett a főzést, és hogy meséjében miért olyan fontosak az érzelmek és a humor.