Szeptembertől az itthoni gyermekétkeztetés több dimenziója is feltárul előttem. A nagyobb most kezdi az iskolát, a középső az óvodát folytatja, a kicsi a hozzátápláláskori gasztrokurzusait végzi. Öregedésem egyik jele, hogy időben elkezdtem kikísérletezni az uzsonnerecepteket, amelyeket majd reggelenként bepattintok az iskolai csomagba (amíg legalábbis lehetőség van házon kívül tanulni). Ezért mostanra egy nagyon ígéretesnek tűnő, és rengetegféleképp variálható, mentes tortilla alapreceptet tudok megosztani veletek.
Az iskolakezdés fantasztikus beruházásai mellett fontosnak tartottam, hogy masszív bento dobozt is beszerezzünk abban a reményben, hogy tartós fogyasztási cikk lesz. Az eddigi kedvenc egy bambusz doboz, amit tavaly a Coca Cola és NoSalty iskolakezdő uzsonna workshopján kaptunk ajándékba.
Azt kiegészítendő egy több rekeszes doboz mindenképp praktikus. Így több kisebb doboz helyett egyet kell csak cipelnie a fejlődésben lévő szervezetnek, és ahogy lemértem, azért néhány dekát ez is számít.
Szeretek uzsonnát csomagolni, és igyekszem mindig teljes értékűt összerakni: szénhidráttal, növényi, vagy állati fehérjével, zsiradékkal. Jellemzőek például a fasírtok (céklafasírt, diós spenótos fasírt, brokkolis quinoa fasírt, padlizsánfasírt, aszalt áfonyás gombafasírt, mogyorós hajdinafasírt ) kenyérfélével, zöldségekkel, gyümölcsökkel. Praktikusan szállítható a gombás rizsfejfújt, a tócsnik (például a trikolor tócsni vagy zellertócsni ) pedig azért, mert hamar elkészül. Jellemző még, hogy lepényt készítek valamilyen mártogatóssal, meg müzliszeletet. De van, hogy kosztosaimnak elege van ezekből a találmányokból. “Legközelebb inkább csak egy szendvicset vinnék valami gyümölccsel.”
A kukoricalisztes tortilla egyelőre win-win, mert szendvicsnek majdnem szendvics, kevés helyet foglal, nem nehéz, és megpakolható minden földi jóval, hússal, babbal, tapenáddal, zöldségekkel. Most többfélét készítettem: tépett pulykahússal, brokkolikrémmel, kurkumás fehérbabbal, madársalátával és ahol tudtam még, megtömködtem reszelt almás, répás céklasalátával, amit lilahagyma, olívaolaj, egy kis római kömény és balzsamecet ízesít.
Hozzávalók 4 nagyobb laphoz, vagy 6 kisebbhez:
15 dkg kukoricaliszt
5 dkg zabliszt (ha fontos, hogy gluténmentes legyen, akkor gm zabliszt)
2 dkg útifűmaghéj
280 ml víz
1 ek olaj vagy kacsazsír
Só
2-4 ek rizsliszt a nyújtáshoz
Opcionálisan zöldfűszerek: egy kevés bazsalikom, vagy oregánó, vagy szárított és morzsolt korianderlevél
Elkészítés:
A kukoricalisztet, zablisztet keverőtálba szitálom, és még szárazan jól összekeverem az útifűmaghéjjal. Ez azért fontos, mert ez a rost közvetlenül a vízzel csomós gubucokat képez. Sózom, olajozom, és apránként vizet csorgatva hozzá kézzel összegyúrom. Ebből az adagból nagyjából 45 dkg tészta lesz. 10-15 percig pihentetem.
Hurka formájúra gyúrom és 4 vagy 6 egyenlő darabbá vágom. A pultot rizsliszttel meghintem, és minden darabból lapos gombócot formálok, majd amennyire csak engedi, lisztezett sodrófával vékonyra nyújtom (az útifűmaghéj kissé rugóssá teszi a tésztát, és gondoskodik arról, hogy ne töredezzen). Forró serpenyőben zsiradék nélkül egyik-másik oldalán rövid idő alatt átsütöm.